A KSH legutóbbi jelentése szerint a kedvezmények nélküli nettó átlagbér 433 600 forint volt. A money.hu oldal kiszámolta, ebből milyen lakást lehet hitelre vásárolni. A portál megjegyzi, nyáron több banknál szigorodtak a kamatkedvezmények.
Az átlagbérrel rendelkező hiteligénylők esetében fontos tényező a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM), amely szerint nettó 600.000 forintos jövedelem alatt a jövedelem legfeljebb 50 százaléka terhelhető törlesztőrészletekkel. Ez azt jelenti, hogy az átlagbérrel rendelkező hiteligénylő maximum 216.800 forintos havi törlesztést vállalhat - írja a money.hu. (Adóstárssal természetesen ez az összeg növelhető.)
Ez nagyságrendileg egy 30 millió forintos, 20 évre felvett hitel törlesztőrészletének felel meg, amennyiben a legkedvezőbb ajánlatok közül sikerül választani. Ekkora hitel 20 százalékos önrészt feltételezve egy 37,5 millió forintos ingatlan vásárlására lehet elegendő, melyből 7,5 millió forint a saját tőke.
Mit lehet 37,5 millió forintból vásárolni? Budapesten jellemzően kisebb, 30-50 négyzetméter közötti lakások vásárolhatók meg, míg vidéken, például Salgótarjánban (107 m²) vagy Békéscsabán (101 m²) jelentősen nagyobb alapterületű ingatlanok is elérhetők ugyanebből az összegből.
Szigorodtak a kamatkedvezmények
A portál megjegyzi, az elmúlt időszakban több banknál is változtak a kamatkedvezmények:
- Az Erste Bank június 15-től módosította jóváírási sávjait. Mostantól 400.000 forintos havi jóváírás szükséges a kedvezmény eléréséhez, míg korábban 200.000 forint elegendő volt.
- A K&H Bank július 29-én változtatta meg ezeket a sávokat, és legalább 500.000 forintos havi jóváírást kér a kedvezményért, szemben a korábbi 250.000 forinttal.
- Az OTP Bank július elején vezette be új sávjait, és bár 900.000 forintról 700.000 forintra csökkentette a kedvezményhez szükséges jóváírási szintet, de közben kamatot is emelt, amelyből a kedvezményt érvényesíteni lehet.
Ennyit drágult az ingatlan
2024 I. negyedévében az előző negyedévhez képest 5,3 százalékra gyorsult a használt lakások drágulása, az új lakások pedig 4,6 százalékkal kerültek többe, mint egy negyedévvel korábban.
Negyedéves alapon így összességében 5,2 százalékos, éves alapon 9,1 százalékos áremelkedés figyelhető meg.
Tavaly a magas infláció miatt a teljes lakáspiac reálárszintje 9,4%-kal csökkent az előző évihez képest. Az idei első negyedévben azonban már reál értékben is nőttek az ingatlanárak (használ 4,0, új 3,4 százalékkal).
