A lakások csaknem háromnegyedében van már vezetékes internet, a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyús megoldások is egyre elterjedtebbek, de közben egyre több ember él túlzsúfolt körülmények között, főleg az olyan hátrányos helyzetű térségekben, mint Borsod, Szabolcs, Baranya és Somogy aprófalvas vidékei vagy a budapesti belső kerületek.
Magyarországon az elmúlt évtizedben 4,3%-kal nőtt a lakások száma, 2022-re elérve a 4,6 milliót. Ennek ellenére egyre több ember él túlzsúfolt körülmények között, főleg az olyan hátrányos helyzetű térségekben, mint Borsod, Szabolcs, Baranya és Somogy aprófalvas vidékei - írja az Economx.
A KSH meghatározása szerint a túlzsúfolt lakásokban nincs minden párnak vagy egyedülálló felnőttnek saját szobája, vagy több gyermek osztozik egy helyiségen. Ez a probléma a budapesti belső kerületekben és a városi lakótelepeken is megfigyelhető.
Airbnb, hőszivattyú, net
Mindazonáltal a lakhatási szokások is átalakulóban vannak: egyre több az idényjelleggel használt vagy turisztikai célra kiadott ingatlan. A tulajdonosi lakáshasználat aránya vidéken magasabb, míg a főváros belső kerületeiben és a nagyvárosokban jelentős a bérlemények száma. A kisebb falvakban gyakoriak a szívességi vagy bérleti jogviszonyok, illetve a tisztázatlan tulajdoni helyzetek.
Az építési korszakok eltérő arányai is jól tükrözik az ország gazdasági és lakáspolitikai történetét. Az 1961 előtt épült lakások főként a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Budapest belső kerületeiben találhatók, míg az 1961–1980 közötti szocialista lakásépítés a panelházak elterjedését hozta. Az 1981-től induló lakásépítések lendülete a rendszerváltás és a gazdasági válság hatására jelentősen csökkent, majd a 2010-es évek végén új erőre kapott, elsősorban az agglomerációkban és néhány vidéki nagyvárosban.
A fűtési szokások is változnak: a gázzal fűtött lakások továbbra is dominálnak, főleg Budapest környékén, de a kisebb falvakban a fafűtés még mindig elterjedt. Az elektromos fűtési rendszerek, például a fűtésre optimalizált klímák és hőszivattyúk száma nő, 2022-ben a lakások 2%-ában már hőszivattyús megoldás volt a bevett. A megújuló energiaforrások, mint a napelemek szintén egyre népszerűbbek: 2022-ben a lakott lakások 4,1%-ánál már volt napelem, főleg családi házas övezetekben.
A technológiai fejlődés terén is előrelépés történt: a lakások közel háromnegyedében van vezetékes internet, a légkondicionáló berendezések is egyre elterjedtebbek, főleg a fővárosban, a Balaton környékén és a megyei jogú városokban. Ezek a változások az életminőség javítását célozzák, azonban az egyre növekvő túlzsúfoltság és lakhatási problémák a lakáspolitika komoly kihívásai maradnak.
