A Központi Statisztikai Hivatal 2022-es népszámlálásának köszönhetően kiderült, hogy a 4,6 milliós hazai lakásállomány egy évtized leforgása alatt 4,9 százalékkal, nagyjából 190 ezer lakással bővült. Ezzel együtt pedig több lett az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma is: 10 éve 248 fő, most 237 fő a 100 lakott ingatlanra eső népesség Magyarországon.
Ennek oka az, hogy elmúlt évtizedben különösen a városokban és a városkörnyéki településeken jelentősen emelkedtek az árak, miután a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot. A piac erre a fontosabb gazdasági centrumokban, nagyvárosokban a lakásépítés felpörgetésével reagált – idézi a 24.hu az Otthon Centrum elemzését az ingatlanszám növekedését illetően.
Ezt is érinthet: Meglepő! Nem Budapesten bérelhető legdrágábban lakás a régióban
A több lakás, kevesebb lakó második felére pedig a turizmus és a fogyatkozó népesség lehet a fő ok. A nem életvitelszerűen használt lakás napjainkban itthon szám szerint 599 ezer. A KSH adatai szerint azonban a kisebb településeken, a községekben csökkent a nem lakott lakások aránya: 12,4-ról 11,9 százalékra.
Ezt is olvasd el: Lakást bérelnél? Nem lesz könnyű dolgod! Mutatjuk, miért!
Ezzel szemben a fővárosban majdnem 5 százalékot, 13-ról 17,7 százalékra ugrott a nem lakott lakások aránya. Budapesten legfőképp a belvárosban jellemző ez: az V. kerület 38 százaléka főlényesen vezet, de a VI. és VII. kerület 32 és 28 százaléka is meghaladja az országos átlag dupláját.
A vidéki nagyvárosok között Szeged az aranyérmes, ahol az ingatlanok egyötöde, körülbelül 17 ezer lakás nem lakott életvitelszerűen. Szeged után Debrecenben a második helyen, míg lélekszám arányosan Nagykanizsa, Salgótarján és Eger áll még a lista legelején.
