Csökkent a belföldi vendégéjszakák száma a szálláshelyeken hazánkban áprilisban. A visszaesés leginkább azzal magyarázható, hogy kiadáscsökkentésbe kezdett a lakosság a zsugorodó reálbérek miatt. Azonban úgy tűnik, a külföldi vendégek megmenthetik a turisztikai szálláshelyeket.
Gyengélkedik a belföldi turizmus
Csökkennek a reálbérek Magyarországon a rendkívül magas infláció hatására. Emiatt többeknek kell visszaszorítaniuk olyan kiadásokat, mint például a szórakozás vagy az üdülés, hogy fedezni tudják az alapvető szükségleteiket – jegyzi meg a Portfolio.
Ezt tükrözi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 6 százalékkal csökkent a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma a magyarországi turisztikai szálláshelyeken áprilisban, éves alapon. 2023 első négy hónapjában pedig 8,4 százalékkal esett vissza a belföldi vendégéjszakák mennyisége az előző év azonos időszakához képest. Viszont kedvező adat, hogy a külföldiek 13 százalékkal több éjszakát töltöttek magyar szálláshelyeken, mint egy évvel korábban.
A turisztikai, azaz kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken nagyjából 1,2 millió vendég 2,9 millió vendégéjszakát töltött áprilisban. A számuk 6,7 százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 1,2-vel volt nagyobb az egy évvel korábbinál, ami a külföldi vendégforgalom bővülésével magyarázható.
Az áremelkedések a szálláshelyeket sem kerülték el, így egy 3 csillagos hotel átlagosan nagyjából 30 ezer, egy 4 csillagos pedig 54 ezer forintba került áprilisban két főre, de emelkedett a panziók és az apartmanok ára is. A drágulás leginkább az energiaárak megugrásával, a munkaerő költségének a növekedésével és az élelmiszerárak jelentős emelkedésével magyarázható.
Így tépázták meg a hazai vendéglátást az elmúlt évek
Egyébként előbb a világjárvány időszaka, majd az energetikai válság, a toronymagas infláció, a csökkenő kereslet, valamint összességében a bizonytalan gazdasági környezet is megtépázta a magyarországi vendéglátást. A KSH adatai alapján 2022-ben valamivel kevesebb mint 47 ezer vendéglátóhely (éttermek, büfék, cukrászdák, italüzletek, zenés szórakozóhelyek, valamint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek) működött hazánkban. Ha ebből a számból kivonjuk a közétkeztetést végző egységeket, kevesebb mint 40 ezer kereskedelmi vendéglátóhely marad, pedig egy évtizeddel ezelőtt a mennyiségük meghaladta az 50 ezret.
Az éttermek és büfék száma a koronavírus-járványt megelőző tíz évben 25 és 26 ezer között változott. Viszont a tavalyi év végén már csak 23 181 működött Magyarországon.
Valamivel szerencsésebb helyzetben lehettek a cukrászdák. Ezekből a vendéglátóhelyekből nagyjából 4 ezer működik Magyarországon. Az előző évek válsága sem hagyott különösebb nyomot rajtuk, sőt, a számuk az elmúlt évtizedben emelkedni tudott. Ez a bővülés leginkább azzal magyarázható, hogy a cukrászdák és a fagyizók működése jellemzően kiszámíthatóbb, mint az éttermeké.
Mindemellett a járványtól függetlenül is folyamatosan csökkent az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma az elmúlt évtizedben. 2010 környékén több mint 21 ezer működött Magyarországon, a pandémia kezdetekor nagyjából 15 ezer, viszont 2022 végén már csak 12 600.
Azonban növekedett a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetés végző vendéglátóhelyek száma az elmúlt években. A 7 ezret is meghaladta a mennyiségük 2022 végén, pedig a 2010-es évek elején még 5600 ilyen egység működött.
