Számos szórakozóhely zárt be végleg az elmúlt években az országban. Több vendéglátóhelyet a világjárvány időszaka kényszerített térdre, más egységeknek pedig leginkább az energetikai válság megugró rezsiszámlái miatt kellett lehúzniuk a rolót. A bezárási hullámról a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is árulkodnak.
Egyre kevesebb a szórakozóhely hazánkban
Előbb a világjárvány időszaka, majd az energetikai válság, a toronymagas infláció, a csökkenő kereslet, valamint összességében a bizonytalan gazdasági környezet is megtépázta a magyarországi vendéglátást. A KSH adatai alapján 2022-ben valamivel kevesebb mint 47 ezer vendéglátóhely (éttermek, büfék, cukrászdák, italüzletek, zenés szórakozóhelyek, valamint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek) működött hazánkban. Ha ebből a számból kivonjuk a közétkeztetést végző egységeket, kevesebb mint 40 ezer kereskedelmi vendéglátóhely marad, pedig egy évtizeddel ezelőtt a mennyiségük meghaladta az 50 ezret.
Az éttermek és büfék száma a koronavírus-járványt megelőző tíz évben 25 és 26 ezer között változott. Viszont a tavalyi év végén már csak 23 181 működött Magyarországon.
Valamivel szerencsésebb helyzetben lehettek a cukrászdák. Ezekből a vendéglátóhelyekből nagyjából 4 ezer működik Magyarországon. Az előző évek válsága sem hagyott különösebb nyomot rajtuk, sőt, a számuk az elmúlt évtizedben emelkedni tudott. Ezt a bővülést a Portfolio azzal magyarázza, a cukrászdák és a fagyizók működése jellemzően kiszámíthatóbb, mint az éttermeké.
Mindemellett a járványtól függetlenül is folyamatosan csökkent az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma az elmúlt évtizedben. 2010 környékén több mint 21 ezer működött Magyarországon, a pandémia kezdetekor nagyjából 15 ezer, viszont 2022 végén már csak 12 600.
Azonban növekedett a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetés végző vendéglátóhelyek száma az elmúlt években. A 7 ezret is meghaladta a mennyiségük 2022 végén, pedig a 2010-es évek elején még 5600 ilyen egység működött.
A keleti vendéglátósok jobban aggódnak, mint a nyugatiak
Egyébként Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének az elnöke arról beszélt a napokban, hogy a hazai vendéglátóágazat inkább optimista manapság. A konjunktúraindexük pedig valamivel jobb képet mutat, mint más nemzetgazdasági ágazatok mutatói.
Tény, hogy az áprilisi adat visszaesést mutat, de ez csak egy momentum az idei turizmusban
- idéztük az elnököt.
A szakember hozzátette, a nyugat-magyarországi, nagyobb vállalatok optimistábbak, a kisebb, kelet-magyarországi szereplők viszont pesszimistábbak az ágazatban a jövőt illetően. Úgy tűnik, az utóbbiaknál több energiát kell fektetni a turizmus fejlesztésébe.
A munkaerőt illetően megjegyezte, bár emberhiány van, időben elkezdődött a felkészülés a nyári főszezonra.
Talán az egy hónappal korábban mért munkaerőigény iránti várakozás kicsit visszább esett, de a turizmus továbbra is munkaerő-teremtő ágazatként jelenik meg
- mondta.
Kifejtette, a turizmus egy rugalmas, piaci alapon működő ágazat, ami gyorsan reagál az árváltozásokra. Most úgy tűnik, a hazai szereplőket érő árnyomás (például a bérek emelkedése, illetve az alapanyagok és az energia drágulása) arra kényszeríti őket, hogy ők is megemeljék az áraikat. Azonban ennek mértéke visszafogottabb lehet, mint amekkora az elmúlt egy-két hónapban volt.
A mi ágazatunkban nem lehet raktárra termelni, illetve hatékonysági tartalékok sem állnak rendelkezésre gépesítéssel, automatizációval. Ezért sajnos az áraink együtt mozognak az alapanyagaink drágulásával. De ezt nem tudjuk olyan mértékben áthárítani, ahogy elszenvedjük
- nyilatkozta a szakember.
