Márciusban jelentősen esett hazánkban a vendégek és a vendégéjszakák száma. Erről és az áprilisi turisztikai konjunktúraindexről fejtette ki a véleményét a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének az elnöke.
A keleti vendéglátósok jobban aggódnak, mint a nyugatiak
Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének az elnöke szerint az ágazat optimista. A konjunktúraindexük pedig valamivel jobb képet mutat, mint más nemzetgazdasági ágazatok mutatói.
Tény, hogy az áprilisi adat visszaesést mutat, de ez csak egy momentum az idei turizmusban
- idézi az elnököt az Infostart.
A szakember hozzátette, a nyugat-magyarországi, nagyobb vállalatok optimistábbak, a kisebb, kelet-magyarországi szereplők viszont pesszimistábbak az ágazatban a jövőt illetően. Úgy tűnik, az utóbbiaknál több energiát kell fektetni a turizmus fejlesztésébe.
A munkaerőt illetően megjegyezte, bár emberhiány van, időben elkezdődött a felkészülés a nyári főszezonra.
Talán az egy hónappal korábban mért munkaerőigény iránti várakozás kicsit visszább esett, de a turizmus továbbra is munkaerő-teremtő ágazatként jelenik meg
- mondta.
Kifejtette, a turizmus egy rugalmas, piaci alapon működő ágazat, ami gyorsan reagál az árváltozásokra. Most úgy tűnik, a hazai szereplőket érő árnyomás (például a bérek emelkedése, illetve az alapanyagok és az energia drágulása) arra kényszeríti őket, hogy ők is megemeljék az áraikat. Azonban ennek mértéke visszafogottabb lehet, mint amekkora az elmúlt egy-két hónapban volt.
A mi ágazatunkban nem lehet raktárra termelni, illetve hatékonysági tartalékok sem állnak rendelkezésre gépesítéssel, automatizációval. Ezért sajnos az áraink együtt mozognak az alapanyagaink drágulásával. De ezt nem tudjuk olyan mértékben áthárítani, ahogy elszenvedjük
- nyilatkozta a szakember.
Megvan Európa legolcsóbb nagyvárosa, Budapest is a TOP10-ben
A Post Office Travel Money City Barometer tanulmánya szerint a portugál Lisszabon jelenleg a legkedvezőbb ár-érték arányú úti cél a kontinensen. Azonban a felmérésükből kiderül, hogy a litván Vilnius, a lengyel Krakkó, valamint Budapest is kifejezetten olcsónak számít – utóbbiak egyébként nemcsak a turistáknak, de a lakóiknak is kifejezetten kedvezők.
A kutatás a turisztikai költségeket vette figyelembe, beleértve egy két személyre szóló vacsorát borral, italokkal, két éjszaka átlagos árát egy háromcsillagos szállodában, valamint városnézést és a városi közlekedést.
Amíg Lisszabonban 121 fontot – 51 ezer forint – kell fizetnünk két éjszakáért, addig egy hasonló minőségű, szintén háromcsillagos szálloda ára Velencében 687 fontunkba – körülbelül 292 ezer forint – fájna két éjszakára.
Laura Plunkett, a kutatást végző cég utazási pénzekért felelős vezetője így kommentálta az eredményeket:
A szállás megnövekedett ára több száz fontot is hozzáadhat a nyaralás teljes költségéhez, ezért az utazóknak ezt gondosan be kell kalkulálniuk a költségvetésükbe. Ahogy az idei eredmény is mutatja, a városok között nagy eltérések vannak.
Íme a teljes lista:
- Lisszabon 224,76 font (kb. 95,4 ezer forint)
- Vilnius 225,01 font (kb. 95,5 ezer forint)
- Krakkó 250,91 font (kb. 106 ezer forint)
- Athén 262,22 font (kb. 111 ezer forint)
- Riga 284,99 font (kb. 121 ezer forint)
- Porto 325,30 font (kb. 138 ezer forint)
- Zágráb 329,72 font (kb. 140 ezer forint)
- Budapest 330,53 font (kb. 140,2 ezer forint)
- Varsó 330,95 font (kb. 140,4 ezer forint)
- Lille 332,11 font (kb. 141 ezer forint)
