Egyre drágábbak az újépítésű lakások Budapesten, de így is elkelnek

A többféle állami támogatás és ösztönző hatására 2021 sikeres év volt a fővárosi újlakás-piacon. A lendület idén is minden bizonnyal kitart, ami a fejlesztői költségek növekedésével is számolva egyértelműen maga után vonja az átlagos árszint további emelkedését – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképéből.



Növekedési pályán

Ahogya az már a féléves adatokból is sejthető volt, egyértelműen jó évet zárt 2021-ben a budapesti újlakás-piac. Az új lakások vásárlására felvehető CSOK mellett tavaly újra bevezetett öt (CSOK-kal vásárolva gyakorlatilag nulla) százalékos áfa, az ugyancsak CSOK-hoz kötött illetékmentesség, valamint az októbertől, a Zöld Otthon Program keretében igényelhető – a jelenlegi inflációs környezetben különösen kedvező – lakáshitel-konstrukció keresletélénkítő hatásai vitathatatlanok.

A tavaly a fővárosban eladott 8400 társasházi lakás az elmúlt 15 évet vizsgálva dobogós helyet ér, csak 2006-ban és 2017-ben mértünk ennél nagyobb forgalmat. A megelőző évi forgalommal összevetve a 80%-os növekedés nem meglepő, mivel a koronavírus-járvány megjelenésével sújtott 2020-as év a fő piaci mutatókban sokéves mélypontot hozott

– összegezte a forgalmi trendeket Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Kétlakásosnál nagyobb projekteket tartalmazó adatbázisuk szerint 2021-ben minden harmadik új lakás (összesen 2800) a XIII. kerületben talált vevőre. Pont fele ennyi lakással a XI. kerületé a képzeletbeli ezüstérem, melyet a IX. kerület követett 940 eladott ingatlannal. A három kerület együtt az összforgalom több mint 60%-át adta.

Három kerület az élen

Nem meglepő, hogy a beruházók fantáziáját is sorrendben pont ez a három kerület mozgatta meg leginkább. A tavaly újonnan értékesíteni kezdett – a 2020-as volumenhez képest 60%-os bővülést jelentő – 7600 új lakásból 2200 a XIII., 1400 a XI. és közel 800 a IX. kerületben épül fel. Az viszont egyértelműen az olcsóbb, Pest peremi, nagyrészt kertvárosi(as) kerületek térnyerését mutatja, hogy a VIII. kerületet követve az ötödik legtöbb, mintegy 400 új lakás a XIX. kerület kínálatában jelent meg, s a XVI., XVII. és XVIII. kerületekben is egyenként közel 200 darabos az újlakás-választék. Mindemellett pedig, a korábban legfeljebb évi néhány ikerházas, sorházas fejlesztésnek helyet adó XXIII. kerületben is piacra került 150 új lakás, többségük két, kerületi léptékkel mérve kiemelkedően nagy beruházás keretében.

1,2 milliós átlagár

Nem meglepő, hogy ilyen piaci lendület mellett – és természetesen követve a kivitelezési költségek növekedését és a kockázatok sokasodását – az új lakások árszintje is folyamatosan kúszik felfelé. Azt például, hogy a XVII. vagy a XXIII. kerületben 900 ezres négyzetméteráron kínáljanak társasházi lakásokat, vagy, hogy a XX. kerületben 1,1 millió forintos képzeletbeli árcédula kerül egy négyzetméternyi új lakásra két éve még elképzelhetetlennek tűnt, de még egy éve is irreálisan magasnak számított volna. Jelenleg tervasztalról vásárolva, konkrét példaként a 2024-es átadású, nagyjából 1500 lakásra szűrve az OTP Jelzálogbank adatbázisát 1,2 milliós átlagár adódik Budapesten. Ezek pedig bevezető árak, melyek az idő – és az építkezés – előre haladtával tovább nőnek. A fixen 2,5 százalék kamatozású, kedvező konstrukciójú Zöld Otthon Lakáshitel ráadásul erőteljesen tereli a potenciális vásárlókat az újépítésű lakások irányába, ahol így összességében nem várható rövid távon az árak csökkenése.
The Conversation

Ne hagyd ki!