Hosszú éveken keresztül a gyógyszeripar, a pénzügyi szektor, a vegyipar és a fosszilis tüzelőanyagok iparágának szereplői voltak a legnagyobb lobbisták Európában. Most azonban fordult a kocka.
Nyeregben a tech cégek
A Corporate Europe Observatory és a LobbyControl kampánycsoportok nemrég közzétettek egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálták, melyik cég mennyit költött lobbizásra. A friss kutatásból kiderült, hogy a listát egyértelműen a technológiai cégek vezetik. Ez annyira nem is meglepő, hiszen az elmúlt hónapokban az állami döntéshozók minden lehetőséget megragadtak, hogy megregulázzák a főleg amerikai technológiai óriásokat. A tanulmány megállapította, hogy 612 vállalat, csoport és egyesület összesen 97 millió eurót (33,7 milliárd forint) költött az EU gazdaságpolitikájának legális „manipulálására", azaz a lobbizásra. A lobbizás a negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését, kapcsolatok kiépítését és fenntartását szolgálja, szigorúan törvényes keretek között.
A digitális üzletág hat legnagyobb európai lobbistája:
- Google, 5,75 millió euró
- Facebook, 5,5 millió euró
- Microsoft, 5,25 millió euró
- Apple, 3,5 millió euró
- Huawei, 3 millió euró
- Amazon, 2,75 millió euró
A technológiai lobbizás két kulcsfontosságú jogszabályra összpontosít:
- a digitális piacokról szóló jogszabályra, amely lényegében meghatározza, hogy a tech cégek mit tehetnek, és mit nem
- a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra, amely a vállalatok platformjainak tartalmát szabályozza
Mindenhol ott vannak
A tanulmány rámutatott, hogy milyen óriási tűzerejük van a technológiai cégeknek és a digitális szektornak, ha arról van szó, hogy hallassák a hangjukat. A kampánycsoportok szerint a kutatás egyértelműen jelzi, hogy az európai döntéshozóknak szigorítaniuk kellene a lobbiszabályokon és a törvényhozási folyamatokon.
Aggodalomra adhat okot, hogy az iparág lobbistái az Európai Bizottság tisztségviselői által, az említett jogszabályokról tartott 270 ülés háromnegyedén részt vettek. A tanulmány felhívta a figyelmet arra is, hogy mekkora szerepe van a kereskedelmi és üzleti szövetségeknek, az agytrösztöknek és politikai pártoknak a techipar narratívájának népszerűsítésében.
Az Európai Bizottság elutasította az elemzésben megfogalmazott kritikát.
A Bizottság nyitott arra, hogy mindenkivel találkozzon, aki beszélni akar velünk. A Bizottság nem befolyásolja, és nem is fogja befolyásolni, hogy ki és hányszor kérvényez találkozót. Ezen kívül a Bizottságnak nem tartozik a feladatai közé, hogy megmagyarázza vagy megjegyzést fűzzön a különböző vállalatok és érdekképviseleti lobbistratégiáihoz.
-közölte a Bizottság szóvivője a Reuters-el egy e-mailben.
