Hosszú éveken keresztül a gyógyszeripar, a pénzügyi szektor, a vegyipar és a fosszilis tüzelőanyagok iparágának szereplői voltak a legnagyobb lobbisták Európában. Most azonban fordult a kocka.



Nyeregben a tech cégek

A Corporate Europe Observatory és a LobbyControl kampánycsoportok nemrég közzétettek egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálták, melyik cég mennyit költött lobbizásra. A friss kutatásból kiderült, hogy a listát egyértelműen a technológiai cégek vezetik. Ez annyira nem is meglepő, hiszen az elmúlt hónapokban az állami döntéshozók minden lehetőséget megragadtak, hogy megregulázzák a főleg amerikai technológiai óriásokat. A tanulmány megállapította, hogy 612 vállalat, csoport és egyesület összesen 97 millió eurót (33,7 milliárd forint) költött az EU gazdaságpolitikájának legális „manipulálására", azaz a lobbizásra. A lobbizás a negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését, kapcsolatok kiépítését és fenntartását szolgálja, szigorúan törvényes keretek között.

A digitális üzletág hat legnagyobb európai lobbistája:

  1. Google, 5,75 millió euró
  2. Facebook, 5,5 millió euró
  3. Microsoft, 5,25 millió euró
  4. Apple, 3,5 millió euró
  5. Huawei, 3 millió euró
  6. Amazon, 2,75 millió euró

A technológiai lobbizás két kulcsfontosságú jogszabályra összpontosít:

Mindenhol ott vannak

A tanulmány rámutatott, hogy milyen óriási tűzerejük van a technológiai cégeknek és a digitális szektornak, ha arról van szó, hogy hallassák a hangjukat. A kampánycsoportok szerint a kutatás egyértelműen jelzi, hogy az európai döntéshozóknak szigorítaniuk kellene a lobbiszabályokon és a törvényhozási folyamatokon.

Aggodalomra adhat okot, hogy az iparág lobbistái az Európai Bizottság tisztségviselői által, az említett jogszabályokról tartott 270 ülés háromnegyedén részt vettek. A tanulmány felhívta a figyelmet arra is, hogy mekkora szerepe van a kereskedelmi és üzleti szövetségeknek, az agytrösztöknek és politikai pártoknak a techipar narratívájának népszerűsítésében.

Az Európai Bizottság elutasította az elemzésben megfogalmazott kritikát.

A Bizottság nyitott arra, hogy mindenkivel találkozzon, aki beszélni akar velünk. A Bizottság nem befolyásolja, és nem is fogja befolyásolni, hogy ki és hányszor kérvényez találkozót. Ezen kívül a Bizottságnak nem tartozik a feladatai közé, hogy megmagyarázza vagy megjegyzést fűzzön a különböző vállalatok és érdekképviseleti lobbistratégiáihoz.

-közölte a Bizottság szóvivője a Reuters-el egy e-mailben.

The Conversation

Friss

Photo by Fré Sonneveld on Unsplash

Téglával termel áramot egy új svájci szabadalom

A rendszer hatékonysága 80-85 százalékos, és 35 éven át működőképes lehet.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Mennyiért lehet most lakást venni vagy bérelni Győrben és környékén?


Családi ház 30 millióért

Győr-Moson-Sopron megyében a panelek átlagos négyzetméterára 380 000 forint, a téglalakásoknál ez az összeg átlagosan 486 000 forint. Míg a lakások négyzetméterárai nőttek, addig a házaknál stagnálást figyeltek meg éves összevetésben, így egy átlagos, 100 négyzetméteres ingatlant továbbra is meg lehet vásárolni 30 millió forintért. Az átlagos lakásméret vételre 65-70 négyzetméter, amiért átlagosan 21,9 millió forintot adnak.


Bérlet havi 120 ezerért

Győrben jellemzően 120 000 forint a havi költség egy lakásra, addig Sopronban már átlagosan 80 000 forintért is lehet bérelni. A megyeszékhely magas árait nem csak a nyugati határ közelsége és a felsőoktatási intézmények indokolják, hanem az Audi gyárban foglalkoztatott ingázó vagy vendégmunkások is, akik albérlettel oldják meg lakhatásukat. Ennél drágábban csak Budapesten és Veszprémben lehet kiadni lakásokat az egyetemistáknak, illetve a vidéki munkavállalóknak, olvasható a Duna House közleményében.

Photo by Scott Graham on Unsplash

Figyelem! Fontos változások a NAV nyomtatványkitöltőben

Frissítsen az ÁNYK új verziójára, mert ellenkező esetben nem tud majd nyomtatványokat küldeni.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!