Hazánkkal szemben több uniós eljárás folyik, a mostani azonban különösen fontos lehet

Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az uniós csalásellenes szabályok alkalmazásának elmulasztása miatt.


Ezért sem jöhet a pénz

Magyaroroszág még nem jutott hozzá az uniós helyreállítási alapokhoz. Ennek egyik oka lehet, hogy az Európai Bizottság (EB) magas korrupciós kockázatúnak láthatja az országot, ahol veszélybe kerülhet a támogatások szabályos kezelése és felhasználása – írja a hvg.hu.

A problémáról Brüsszel már korábban tájékoztatta a magyar hatóságokat és úgynevezett országspecifikus ajánlásokat is megfogalmazott a helyzet kezelésér. Az ajánlásoknak megfelelő lépések azonban záros határidőn belül nem történtek, ezért indulhatott el az újabb jogsértési eljárás. A kialakult helyzet pedig tovább ronthatja Magyarország tárgyalási pozícióját.

Ez lehet a probléma a jogszabállyal

Magyország mellett egyébként Észtország, Málta és Hollandia is kapott felszólító levelet a Bizottságtól, mert nem ültették át megfelelően „az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló uniós szabályokat” ((EU) 2017/1371 irányelv). Ezek a jogszabályok az EB csalások elleni stratégiájának részét képezik.

Feladatuk megvédeni az uniós költségvetést azáltal, hogy harmonizálják a csalással és az EU pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos fogalommeghatározásokat, szankciókat, joghatósági szabályokat és elévülési időket

- olvasható a cikkben.

A kifogásolt problémák elsősorban az uniós irányelv azon részével kapcsolatosak, amelyek meghatározzák a bűncselekmények - jelen esetben a csalás, korrupció és hűtlen kezelés - fogalmát, illetve a szankcionálásukról és az elévülési idejükről szólnak.

Jelenleg hazánknak két hónapja van, hogy válaszoljon a felszólításra. Amennyiben nem sikerül eloszlatni az EB aggodalmait, abban az esetben az eljárás újabb szakaszába lép.

Sok ügyünk van folyamatban

Az EB adatbázisa szerint jelenleg Magyarországnak 66 kötelezettségszegési ügye van. A szomszédos országgok közül Ausztriának 69, Szlovákiának 67, Romániának 83, Horvátországnak 63, valamint Szlovéniának 74. A V4-en belül pedig Lengyelországnak 95, Csehországnak pedig 93.

Az adatokból látszik, hogy hazánkkal szemben nem folyik kiemelkedően sok eljárás a régió országaihoz képest, azonban ezen ügyeknek több alapja lehet. Állhatnak mögöttük például környezetvédelemmel, mobilitással, esetleg kommunikációs hálózatokkal összefüggő problémák is. A mostani eset azért érintheti a helyreállítási alaphoz tartozó kifizetéseket, mert a korrupcióval kapcsolatos jogalkotáshoz van köze.

The Conversation

Ne hagyd ki!