Még ebben az évtizedben megszűnhet az Unió orosz gázfüggősége

Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy már 2022 végére kiváltja az Unió az orosz gázimport kétharmadát. Ez a kijelentés igen merésznek tűnik, azonban látszik, hogy az ukrajnai orosz agresszió nyomán az orosz gázfüggőség csökkentésének kérdése eldőlt az EU-ban.


Jöhet az LNG?

Egy új, RePoweEU nevű kezdeményezést indított el a héten az Európai Bizottság (EB), melynek fő célja, hogy az Unió az idei év végére kétharmadával csökkentse az orosz gázfüggőségét. Az EU a gázszükséglete 90 százalékát importból fedezi, melynek nagyjából 40 százaléka orosz eredetű, ami tavaly 155 milliárd köbmétert jelentett – írja a Portfolio.hu.

Ez a portál szerint egy rendkívül optimista vállalás lehet, akármennyire is jól hangzik a jelenlegi geopolitikai helyzetben. A legfontosabb feladat a cél eléréséhez a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának növelése lenne, hiszen az új tervek szerint 50 milliárd köbméterrel emelné az Unió az LNG importmennyiségét éves szinten. Az EU már az év első két hónapjában is rekord mennyiségű (10 milliárd köbméter) LNG-t importált nem orosz forrásból. Ezekkel a különösen drága tranzitokkal az exportáló országok (USA, Katar, Norvégia) elérték a szállítási teljesítményük maximumát, így egy-két éves távon sem tudnak az Uniónak annyi LNG-t szállítani jelentős beruházások nélkül, amennyire most igény lenne. Emellett az Unió fogadó-kapacitása is szűkös.

Más országokból is növelnék a gázszállítást a csöveken

Az EB az LNG-szállítmányok megemelése mellett 10 milliárd extra köbméter gázt tervez vásárolni más útvonalakról az oroszok elkerülésével. Ez a tervezet a Balti-vezetéket érintheti, azonban annak az átadása október-november előtt nem lehetséges, és onnantól számítva még egy év, mire megérkezik rajta az első 10 milliárd köbméter gáz, hiszen annyi lesz a maximum éves kapacitása.

„Egyéb vezetékes szállítási kapacitást tudomásunk szerint érdemben nem lehet felpörgetni idén év végéig az EU felé, mert például az Algériából érkező vezetékes gáz mennyisége már most is a maximális kapacitáson pörög”

- írja a Portfolio.

Fejlesztenék a megújuló kapacitásokat is

Az EB továbbá felpörgetné a nap- és szélenergiás projektek is, azonban a nagy erőművek tervezési-engedélyezési és megvalósítási folyamata nagyon időigényes. Így kérdéses, hogy fel lehet-e úgy gyorsítani a beruházásokat, hogy év végére 20 százalékkal nőjön a termelési kapacitás, ami aztán 2023-ban tudna orosz gázt kiváltani a plusz energiatermelésével.

Ugyanilyen problémák merülhetnek fel a lakossági napelemes és hőszivattyús projektekkel. A helyzetet pedig tovább nehezítheti az, ha ezen technológiákra meg fog nőni az igény Európa-szerte. A gyors elterjedésének gátat szabhat a kínai termelési és a tengeri szállítási kapacitás, valamint az emelkedő árak.

A portál említést tesz arról is, hogy ugyan jól hangzik az, hogy mindenki tekerje vissza egy fokkal a fűtést a lakásban, és ezzel éves szinten 14 milliárd köbméternyi orosz gázt leszünk képesek megtakarítani, a valóság azonban nem ilyen egyszerű, hiszen az év eleji fűtési szezonnak mindjárt vége, és erre vonatkozóan egyelőre kampány sincs az Unióban.

A cikk szerint mindezek fényében, ha elindul a folyamat az orosz gázfüggőség felszámolására, akkor nagyjából 2027-2030-ra érhető el, hogy teljesen ki tudjon Európa váltani 155 milliárd köbméter orosz földgázt.


The Conversation

Ne hagyd ki!