Gázválság alakult ki Európában, miután a közelmúltban ugrásszerűen megnőtt az energiahordozó ára. A helyzetet tovább súlyosbíthatja az orosz-ukrán konfliktus. Meddig bírná Magyarország gázzal, ha hirtelen elzárnák a gázcsapokat? Mutatjuk.
Nyugalomra int a MEKH
Megnyugtat mindenkit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH): az adataik szerint a hazai gáztárolókban rendelkezésre áll a fűtési szezonra időarányosan szükséges földgázmennyiség. A hivatal több hőmérsékleti forgatókönyvet is figyelembe vett ennek kiszámításhoz, azonban a számításaik szerint a legnagyobb hideg esetén is elegendő lehet a hazai földgáztartalék – írja a MEKH tájékoztatása alapján az Infostart.hu.
A hivatal továbbá említést tett arról is, hogy jogszabály szabja meg az egyetemes szolgáltatók számára, hogy október 1-re mekkora (2,1 milliárd köbméter) tárolt földgázmennyiséggel kell rendelkezniük. Ezen felül amennyiben szükséges, a biztonsági készlet is biztosítani tudja a lakossági ellátást.
Így állunk a földgázzal
A hazai lakosság éves fogyasztása ugyan hőmérsékletfüggő, azonban jellemzően 3,5-4 milliárd köbméter környékén alakul. A biztonsági készletekkel együtt Magyarország másfél hónappal a betárolási időszak vége előtt (április 1.) a várható éves fogyasztás közel felével, 1,76 milliárd köbméter földgázzal rendelkezik. Ez a tározók 27,77 százalékos töltöttségét jelenti.
A hivatal tájékoztatása szerint fogyasztásarányosan ez kiemelkedően nagy mennyiségű készlet Európában. Fontos továbbá megemlíteni azt is, hogy február második felében az éves fogyasztás 17,33 százaléka van betárolva, azonban a hazai termelés és a gázimport is zavartalanul működik. Március végéig tehát a várható teljes magyar felhasználás 90 százalékának megfelelő gázmennyiség áll a tárolókban.
Négyszeresére drágult a földgáz
A földgáz árváltozásával a közelmúltban mi is többször foglalkoztunk. Ebben a cikkünkben például arról írtunk, hogy Budapesten volt a legolcsóbb a földgáz januárban egy kutatás szerint, amely 27 uniós főváros, valamint Belgrád és London lakossági árait vizsgálta. A magyar fővárosban 2,79 eurócentet kellett fizetni kWh-ként, mialatt a többi vizsgált uniós város átlagára közel négyszerese volt a magyarénak. Egy hónap alatt (decemberről januárra) Bécsben 40, Berlinben 133, Bukarestben pedig 45 százalékkal emelkedett a földgáz lakossági ára. A egyébként szerepelnek olyan nyugat-európai fővárosok is, amelyekben majdnem kilencszeresét kellett fizetni a budapesti gázárnak.
Az oroszok fenntartják a gázexportot
Oroszország továbbra is zavartalanul szándékozik ellátni gázzal a világpiacot, fejlesztené az infrastruktúrát, növelné befektetéseit a szektorban – mondta el Vlagyimir Putyin orosz elnök a Gázexportáló Országok Fórumát megnyitó beszédében. Az orosz elnök elmondta azt is, hogy szerinte a globális közösség érdekeit az szolgálná, ha az energiaszállítást nem rendelnék alá az egyéni résztvevők politikai és gazdasági érdekeinek, de még inkább profitálna a közösség abból, ha ezt nem nehezítenék szankciók és más korlátozások.
A Gázexportáló Országok Fóruma a világ vezető gázexportőr országainak kormányközi szervezete, jelenleg 11 állam található a tagjai között: Algéria, Bolívia, Egyiptom, Egyenlítői Guinea, Irán, Líbia, Nigéria, Katar, Trinidad és Tobago, Oroszország és Venezuela. Ezek az országok nagyjából a világ földgázkészletének a 70 százalékával rendelkeznek.
Putyin mellett Dmitrij Medvegyev volt orosz állam és kormányfő is megszólalt gáztémában. Medvegyev az Északi Áramlat 2 projekt német felfüggesztésére reagálva jegyezte meg, hogy ennek hatására hamarosan 2000 eurót is fizethetnek az európaiak ezer köbméter gázért.
