A büntetőintézkedések nem állították meg Moszkvát

Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, ez már háború. Bebizonyosodott, hogy a nyugati gazdasági szankciók rövid távon nem állították meg az oroszokat. De mi lesz hosszabb távon?


Kevés

Az ukrajnai katonai beavatkozás miatt az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is szankciókat jelentett be Oroszországgal, illetve orosz politikusokkal szemben. Deák András Oroszország-szakértő az Inforádiónak azt mondta, a legújabb nyugati szankciók, melyek elsősorban természetes személyek, illetve kisebb orosz bankok ellen irányulnak, valójában nagyon kis horderejűek, ami voltaképp normális, hiszen mindenki „szárazon tartja a puskaport” egy nagyobb konfliktus esetére, amikor már nem "okos", hanem vélhetően komolyabb méretű, szektorális és makrogazdasági szankciókat léptethetnek életbe. A nagyobb konfliktus most bekövetkezett.

Oroszország sem tud felkészülni minden helyzetre, bírjon bármekkora tartalékokkal is. Emlékeztetett arra, hogy a Krím 2014-es annektálása óta számtalan dolgot megtett Moszkva: önálló fizetési- és bankrendszert vezettek be, orosz szerverekről megy minden, ami mehet. Emellett például nagymértékben növelték az olaj- és gázexportot Kína irányába, és azt is bizonyították, hogy sok mindent képesek – nehézkesen ugyan, de képesek – megcsinálni olyan körülmények között, amikor nem férnek hozzá nyugati technológiákhoz.

Ettől függetlenül vannak sérülékenységi pontok, ahol valószínűleg meg lehet őket fogni… Nem lesz olcsó, nem lesz könnyű, és nem biztos, hogy ezek a szankciók bevetésre kerülnek – fogalmazott a szakértő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha egy akkora katonai nagyhatalom, mint Oroszország, elszánt, akkor pusztán gazdasági szankciókkal nem lehet majd megállítani.

Leválasztja magát Ukrajna az áramrendszerről, Magyarországra se szállít egy ideig

Azt tesztelik a rendszerirányítók, hogy életképes-e az ukrán és a moldáv áramrendszer az európai, a fehérorosz és az orosz áramrendszerekkel való kapcsolata nélkül. Addig kereskedni se lehet velük, Magyarországnak se, írta a vg.hu

Magyar szempontból ez annyiban fontos, hogy Ukrajna az egyik ország, ahonnan áramot importálunk. Éves szinten 2019-ben az Ukrajnából érkező áram mennyisége meghaladta a 4000 gigawattórát, teljes éves villamosenergia-felhasználásunk 8,5 százalékát. (Abban az évben a hazai ellátás 32,6 százalékát fedezte a nettó import, amely Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia felől érkezett). Ennek az exportnak a döntő része a bursztini szénerőműből származott.

A mostani teszt tehát némileg érinti a kontinentális európai együttműködő rendszereket, ezen belül a magyarországit, hogy átmenetileg megszűnik a kapcsolat a délnyugat-ukrajnai úgynevezett Burstin-sziget hálózatrésszel, vagyis e három napon nem lehet majd árammal kereskedni Ukrajnával. Az orosz támadás ebben is új helyzetet teremtett.


The Conversation

Ne hagyd ki!