Várható volt, hogy a gazdaság csaknem egyéves téli álma után a vásárlói kereslettel párhuzamosan az infláció és a fogyasztói árak is emelkedni fognak. Arra azonban nem sokan számítottak, hogy az energiaárak is az egekbe szöknek, különösképp a földgázárak, amelyek a nyugati országokban rekordmagasságot mutattak az elmúlt hónapokban. Nézzük, mi áll a jelenség hátterében!
Mi a helyzet a világban?
Bár a 2021-es év nagyjából ugyan úgy indult, ahogyan a 2020-as véget ért, a mindennapi életünk szépen fokozatosan visszatért a normális kerékvágásba. Persze ez már egy új „normális kerékvágás" volt.
- Ahogyan az éttermek, szórakozóhelyek újra kinyithattak, megnőtt az élelmiszerek iránti kereslet. Bizonyos termékekből hiány mutatkozott, míg mások esetében a bőség zavarával küszködtek a fogyasztók. A kialakult helyzet megkövetelte az élelmiszeripari szereplők gyors alkalmazkodását, ami egyebek között megnövekedett energiafogyasztáshoz vezetett.
- Az emberek újra elkezdtek utazni, egyre többet használták az autóikat, így az üzemanyagok iránti kereslet is nőtt.
- Továbbá még mindig sokan az otthonaikból dolgoznak, az ősz beköszöntével és a tél közeledtével pedig sokan korszerűsítésre adták a fejüket. Szinte minden fogyasztási cikk esetében nőtt a kereslet, különösen a nagyobb értékű, tartós termékekre, például a laptopokra, telefonokra, tabletekre.
A hirtelen megváltozott fogyasztói igények komoly terheket róttak a globális infrastruktúrára és a logisztikára. A gyártóknak nemcsak a vásárlókhoz, hanem a viszonteladóikhoz is el kellett juttatniuk a termékeiket, ami sokszor komoly gondokba ütközött. A nyugati világ fogyasztási cikkeit túlnyomó részt Kínában gyártják, a globális körforgás azonban meglehetősen lelassult. Kína elképesztő tempóban küldi a termékeit a nyugati országokba, amelyek nem tudják a tartani a lépést a kommunista állammal. Ez konténerhiányhoz és a szállítási költségek növekedéséhez vezetett, amelyek szintén hozzájárultak az inflációs problémákhoz. Ugyanakkor a globális gyártók kénytelenek voltak alkalmazkodni a megrendelésekhez. A vásárlók megfelelő ellátása érdekében egyes területeken növelték a termelési volument, ami más területeken hiányhoz vezetett. Remek példa erre az elektromos autók és a kriptovaluta-bányászok miatt kialakult félvezetőhiány. További érdekesség, hogy -részben a home office miatt- egyre többen költöznek ki a nagyvárosokból, ami az ingatlanpiaci trendek, a fogyasztási szokások változását eredményezte.
Minden mindennel összefügg
A fentebb taglalt tényezők mindegyike komoly hatást gyakorol az energiapiacra, különösen a földgáz árának emelkedésére, amiért a fogyasztók ugyan olyan felelősséggel tartoznak, mint az iparági szereplők. A fejlett világ nagy részében a földgáz a legelterjedtebb energiaforrás az elektromos áram előállításához. Fontos alapanyaga a műtrágyának, nélkülözhetetlen összetevője például a rúzsoknak, a bútoroknak, a növényvédő szereknek, az üvegeknek, a maszkoknak, a pelenkáknak és még sorolhatnánk. Az sem segít a helyzeten, hogy a 2020-2021-es tél a szokásosnál is hidegebb volt, amit egy elképesztően forró nyár követett. Ezek következtében világszerte számos gáztároló egész egyszerűen kiürült. Emellett a klímaváltozás miatt egyre nagyobb nyomás alatt tartják a döntéshozókat, hogy elkötelezzék magukat a zöld kezdeményezések mellett, amiből logikusan következik a hagyományos energiaforrások felhasználásának drágulása. Fontos felidézni az alábbi eseményeket is, amelyek döntően az Egyesült Államok, de Európa energiapiacát is befolyásolták:
- amikor márciusban az Ever Given közel egy hétre elzárta a Szuezi-csatornát, Európa energiaellátása is megakadt. A földgáz és az olaj ára ekkor ugrott meg először úgy igazán.
- Áprilisban Texasban rekord alacsony hőmérsékleteket mértek, ami megzavarta a kőolajtermelést, és végül hárommillió hordónyi veszteséget eredményezett. Ennek a hatása Mexikóban is érződött, ahol az ágazati szereplők mellett ötmillió lakossági fogyasztó is károsult. Ez az esemény szintén felnyomta az árakat.
- Májusban a Colonial Pipeline finomított kőolajszállító vezetéket hackertámadás érte, amelynek következtében közel két hétig nem jutott elég benzin az USA keleti partvidékére.
- Augusztusban az Ida hurrikán néhány hétre leállította az olaj- és gázkitermelést a Mexikói-öbölben, ami újabb áremelkedéséhez vezetett. Emellett a koronavírus delta variánsának terjedése miatt felfüggesztették a kikötői műveletek többségét, ami kihatott az ország olajellátásának felére.
Mi várható?
Több mint valószínű, hogy egy olyan év vár ránk, amilyen a 2021-es volt. Ismét hideg tél elé nézünk, az energiatárolók szintjei aggasztóak, a gyártók energiaigénye pedig napról-napra nő. Ehhez társul a fogyasztók kiszámíthatatlan vásárlási szokása. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a magas árak egyelőre velünk maradnak. Kérdéses, mit hoz a jövő, de a felsorolt tényezők jelentős része olyan rendszerszintű problémákból származik, amelyek a gazdasági visszaesésből való kilábalás után valószínűleg már nem lesznek jelen. Azt kell jobban megértenünk, hogy a demográfiai jellemzők hogyan befolyásolják a piacot. Miért költöznek el sokan a nagyvárosokból, és vajon tervezik-e, hogy visszaköltöznek? Mi okozza a munkaerőhiányt? Hogyan kapcsolódnak ezek az energiaválsághoz? Egyelőre nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű adat, amelyek alapján modellezni lehetne, hogy mi várható a jövőben. A járvány teljesen átalakította az emberek szokásait, ami kulcsfontosságú a globális piacok viselkedésének megértéséhez.
