Egyre csökken Európa ereje az ázsiai piacokon, különösen Kínával és az USA-val szemben. Az elmúlt húsz évben mintegy harmadával esett vissza jelenléte Ázsia Kína nélkül számított kereskedelmében. Idén ráadásul tovább romolhatnak az öreg kontinens gazdasági kilátásai a világ keleti felén.
Erősödhet az ázsiai gazdaság
Tovább erősödhet Ázsia gazdasága 2022-ben. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy január elsején életbe lépett a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség szabadkereskedelmi megállapodás (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP) az aláíró tizenöt ország között. Érdemes megemlíteni, hogy a megállapodás aláíró tagországokban (egyebek között Kína, Japán és Dél-Korea) élők száma a világ lakosságának körülbelül 30 százalékát teszi ki, gazdasága a globális GDP-nek 27 százalékát adja, és az összes külföldi tőkebefektetés 29 százaléka van ezekben az országokban – írja a vg.hu.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) becslése szerint a megállapodásnak négy nagy nyertese lehet: Japán, Kína, Dél-Korea és Ausztrália, hiszen ezeknek az országoknak vannak igazán jó, piacképes termékei. A kevésbé fejlettek azonban amiatt is hátrányba kerülhetnek, hogy a megszűnő vámok olcsóbbá teszik a fejlett országokból történő importot, például Kína esetében a japán termékek vásárlását a vietnámi helyett.
Európa ihatja meg a megállapodások levét
Az Európai Unió a jelek szerint nem örülhet túlzottak a tizenöt ország által aláírt megállapodásnak. Ennek az oka, hogy az UNCTAD szerint az EU veszíthet az ügyön, főleg, ha több termék esetén is fenntartja a magas vámjait. Ebben az esetben azokat a megállapodás tagországainak olcsóbb lesz egymás között értékesíteniük.
Emellett az is előfordulhat hosszabb távon, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások talaján innovációban is megerősödve további ázsiai, főleg kínai cégek vethetik meg lábukat Európában.
A WIPO (World Intellectual Property Organization – Szellemi Tulajdon Világszervezete) 2020. évi kiadványa alapján ráadásul 2019-ben az összes benyújtott szabadalom 55,3 százaléka ázsiai cégektől érkezett, ebből 43,4 százalék kínai volt. Így különösen nagy esély van arra, hogy Kína regionális és nemzetközi szerepe tovább erősödjön – írja a portál.
Szálka az USA szemében
Az USA, gazdasági-politikai érdekei miatt erős jelenlétet szeretne biztosítani magának ebben a régióban. A kínai térnyerést ezért az Egyesült Államokban nem nézik jó szemmel. A Világgazdaság szerint a Biden-adminisztráció arra készül, hogy új szabadkereskedelmi megállapodást hozzon létre a régióban, amerikai vezetéssel. A részletek azonban még nem ismertek.
Viszont az Európai Unió itt is hátrányban kerülhet, hiszen gyakorlatilag nincsenek érdemi kezdeményezései arra, hogy ezekkel az ázsiai szabadkereskedelmi blokkokkal hogyan lehetne szorosabb kapcsolatokat kiépíteni. Egyébként sem rózsás Európa helyzete a térségben. Amíg 1999-ben Európa a Kína nélküli ázsiai kereskedelemben körülbelül 20 százalékkal volt jelen, addig ez az arány 2019-re 13 százalékra csökkent. Előfordulhat az is, hogy Európa egyre jelentéktelenebbé válik a kínai dominanciájú Ázsiában, és csak a harmadik helyre pályázhat Kína és az USA mögött.
