Az Egyesült Államok vezetésével szerdán kezdetét vette az a nagyszabású találkozó, amelynek célja a kibertámadások egyre növekvő fenyegetésének leküzdése. A konferenciát stílusosan a virtuális térben tartják, amelyre 30 ország kapott meghívót. Oroszország nincs a résztvevők között.

A konferencia két napig fog tartani, olyan témákat vitatnak meg, mint

  • a váltságdíjak kifizetésére használt kriptovalutákkal való visszaélések kezelése,
  • büntetőeljárások indítása a kibertámadók ellen,
  • diplomáciai megoldások használata a hackerek ellen,
  • valamint a nemzetek ellenállóbbá tétele a virtuális támadások ellen.

Az USA mellett India, Ausztrália, Németország és az Egyesült Királyság fogja vezetni a beszélgetéseket. Annak ellenére, hogy a magánszektor kibervédelmi szakértői azt állítják, hogy rengeteg hackercsoport köthető Ukrajnához és Oroszországhoz, az oroszok nem kaptak meghívást a találkozóra. Egyes amerikai tisztviselők egyenesen azt állítják, hogy az orosz ransomware-csapatok a Kreml hallgatólagos jóváhagyásával működnek, bár a kormány közvetlenül nem ellenőrzi a hackereket.

Aktív tárgyalásokat folytatunk az oroszokkal, de kifejezetten erre a fórumra most nem hívtuk meg őket

-fogalmazott az egyik vezető tisztségviselő hozzátéve, hogy ez nem zárja ki Oroszország részvételét a jövőbeni eseményekben.

A konferenciára számos európai ország is meghívást kapott, de Magyarország lemaradt a vendéglistáról.

A Biden adminisztráció abban reménykedik, hogy az új, informális csoportjuk, amelyet ők csak Ransomware-Ellenes Kezdeményezésnek (Counter-Ransomware Initiative) neveznek, tovább erősíti a diplomáciai kapcsolatukat a résztvevő országokkal.

Kapucnis hacker \u00fcl a g\u00e9p el\u0151tt \u00e9s hackel

Fotó: Pixabay

Valami készül

A z USA a sorozatos hackertámadások miatt az ország kiberbiztonsági intézkedéseit prioritásként kezeli. Az amerikai elnök aggodalma nem alaptalan. Az elmúlt néhány hónapban egymás után érkeztek a hírek a hackertámadásokról. Néhány hónapja a REvil csapata az Acer-től 50 millió dollár váltságdíjat követelt az ellopott adataikért cserébe. Ezután nem sokkal az Apple-t is betámadták, esetükben is 50 millió dollárral szerettek volna gazdagodni a tilosban járó „informatikusok". Tavasszal az amerikai Colonial Pipeline finomított kőolajszállító vezetékrendszerét bénítottak meg a kiberbűnözők, néhány héttel később pedig a Nobelium orosz hackercsoport 1 hét alatt 24 ország több mint 150 vállalatát támadta meg. Utóbbi következtében a bűnözők több mint 3000 e-mail fiókot törtek fel. Júniusban egy húsfeldolgozó esett áldozatul a hackereknek. Augusztusban szemtanúi lehettünk a világ legnagyobb és legfilmbeillőbb kriptovaluta-lopásának is. A különféle blokklánc hálózatok összekapcsolására szakosodott Poly Network nevű vállalkozástól hackerek mintegy 600 millió dollár (183 milliárd forint) értékű digitális pénzt loptak el. A bűncselekmény kivételesen drámai fordulatot vett, ugyanis a támadó önként visszautalta a zsákmányt. Kiderült, hogy egy etikus hacker állt az akció mögött. A vállalat értette a poént, sőt, még egy állást is felajánlott neki. Napokkal később a világ egyik legnagyobb kriptovaluta tőzsdéjét, a japán Liquid kereskedelmi platformot is hackertámadás érte. A kibertámadók több mint 90 millió dollárnyi, átszámítva 27 milliárd forintnyi kriptovalutát loptak el.

Manapság egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak a hackerek, ezek sok esetben sikeresek. A Colonial Pipeline például kifizette a bűnözőknek a 4,4 millió dolláros, a húsfeldolgozó pedig a 11 millió dolláros váltságdíjat. A kripto-tolvajok esetében csak a hatóságok szakértelmén múlik, hogy vissza tudják-e szerezni a milliárdokat érő „szajrét". Ezeken az összegeken és „sikereken" felbuzdulva, valószínűleg sok hasonló támadás várható a közeljövőben.

A résztvevő országok listája:

  • Ausztrália
  • Brazília
  • Bulgária
  • Kanada
  • Cseh Köztársaság
  • Dominikai Köztársaság
  • Észtország
  • Franciaország
  • Németország
  • India
  • Írország
  • Izrael
  • Olaszország
  • Japán
  • Kenya
  • Litvánia
  • Mexikó
  • Hollandia
  • Új Zéland
  • Nigéria
  • Lengyelország
  • Koreai Köztársaság
  • Románia
  • Szingapúr
  • Dél-Afrika
  • Svédország
  • Svájc
  • Ukrajna
  • Egyesült Arab Emírségek
  • Egyesült Királyság


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!