Az oroszokat nem hívták meg a kibervédelmi csúcsra, de tudnak róla

A konferencia két napig fog tartani, olyan témákat vitatnak meg, mint

• a váltságdíjak kifizetésére használt kriptovalutákkal való visszaélések kezelése,
• büntetőeljárások indítása a kibertámadók ellen,
• diplomáciai megoldások használata a hackerek ellen,
• valamint a nemzetek ellenállóbbá tétele a virtuális támadások ellen.

Az USA mellett India, Ausztrália, Németország és az Egyesült Királyság fogja vezetni a beszélgetéseket. Annak ellenére, hogy a magánszektor kibervédelmi szakértői azt állítják, hogy rengeteg hackercsoport köthető Ukrajnához és Oroszországhoz, az oroszok nem kaptak meghívást a találkozóra. Egyes amerikai tisztviselők egyenesen azt állítják, hogy az orosz ransomware-csapatok a Kreml hallgatólagos jóváhagyásával működnek, bár a kormány közvetlenül nem ellenőrzi a hackereket.

Aktív tárgyalásokat folytatunk az oroszokkal, de kifejezetten erre a fórumra most nem hívtuk meg őket

-fogalmazott az egyik vezető tisztségviselő hozzátéve, hogy ez nem zárja ki Oroszország részvételét a jövőbeni eseményekben.

A konferenciára számos európai ország is meghívást kapott, de Magyarország lemaradt a vendéglistáról.

A Biden adminisztráció abban reménykedik, hogy az új, informális csoportjuk, amelyet ők csak Ransomware-Ellenes Kezdeményezésnek (Counter-Ransomware Initiative) neveznek, tovább erősíti a diplomáciai kapcsolatukat a résztvevő országokkal.

Valami készül

A z USA a sorozatos hackertámadások miatt az ország kiberbiztonsági intézkedéseit prioritásként kezeli. Az amerikai elnök aggodalma nem alaptalan. Az elmúlt néhány hónapban egymás után érkeztek a hírek a hackertámadásokról. Néhány hónapja a REvil csapata az Acer-től 50 millió dollár váltságdíjat követelt az ellopott adataikért cserébe. Ezután nem sokkal az Apple-t is betámadták, esetükben is 50 millió dollárral szerettek volna gazdagodni a tilosban járó „informatikusok". Tavasszal az amerikai Colonial Pipeline finomított kőolajszállító vezetékrendszerét bénítottak meg a kiberbűnözők, néhány héttel később pedig a Nobelium orosz hackercsoport 1 hét alatt 24 ország több mint 150 vállalatát támadta meg. Utóbbi következtében a bűnözők több mint 3000 e-mail fiókot törtek fel. Júniusban egy húsfeldolgozó esett áldozatul a hackereknek. Augusztusban szemtanúi lehettünk a világ legnagyobb és legfilmbeillőbb kriptovaluta-lopásának is. A különféle blokklánc hálózatok összekapcsolására szakosodott Poly Network nevű vállalkozástól hackerek mintegy 600 millió dollár (183 milliárd forint) értékű digitális pénzt loptak el. A bűncselekmény kivételesen drámai fordulatot vett, ugyanis a támadó önként visszautalta a zsákmányt. Kiderült, hogy egy etikus hacker állt az akció mögött. A vállalat értette a poént, sőt, még egy állást is felajánlott neki. Napokkal később a világ egyik legnagyobb kriptovaluta tőzsdéjét, a japán Liquid kereskedelmi platformot is hackertámadás érte. A kibertámadók több mint 90 millió dollárnyi, átszámítva 27 milliárd forintnyi kriptovalutát loptak el.

Manapság egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak a hackerek, ezek sok esetben sikeresek. A Colonial Pipeline például kifizette a bűnözőknek a 4,4 millió dolláros, a húsfeldolgozó pedig a 11 millió dolláros váltságdíjat. A kripto-tolvajok esetében csak a hatóságok szakértelmén múlik, hogy vissza tudják-e szerezni a milliárdokat érő „szajrét". Ezeken az összegeken és „sikereken" felbuzdulva, valószínűleg sok hasonló támadás várható a közeljövőben.

A résztvevő országok listája:

• Ausztrália
• Brazília
• Bulgária
• Kanada
• Cseh Köztársaság
• Dominikai Köztársaság
• Észtország
• Franciaország
• Németország
• India
• Írország
• Izrael
• Olaszország
• Japán
• Kenya
• Litvánia
• Mexikó
• Hollandia
• Új Zéland
• Nigéria
• Lengyelország
• Koreai Köztársaság
• Románia
• Szingapúr
• Dél-Afrika
• Svédország
• Svájc
• Ukrajna
• Egyesült Arab Emírségek
• Egyesült Királyság