Nagyjából tíz évre lenne szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy teljesen függetlenedni tudjon az orosz energiahordozóktól. Nem sok olyan uniós ország van, amelyik ebben a tekintetben nálunk is nehezebb helyzetben van.
Meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk
A hazai kőolajfelhasználásunk 87 százaléka, a földgáz 79 százaléka, a fosszilis tüzelőanyagainknak pedig a 44 százaléka származott importból 2020-ban a Eurostat legfrissebb adatai szerint. Az Európai Unió tagállamai energiaigényének átlagosan 57,5 százaléka érkezett külföldről, és ebbe beletartoznak a fosszilis tüzelőanyagok, a földgáz, olaj- és kőolajtermékek, a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok is – írja a vg.hu.
„Az Oroszországból származó energiától nagymértékben függ Európa és hazánk is, ugyanakkor a függés kölcsönös, mert az oroszoknak nincs jelentősebb földgáz-exportpiacuk az európain kívül. (…) Habár az összesítő statisztika nem a legszerencsésebb referencia, hiszen a Covid-19 járvány kitörésének idejéből számol, azt mindenesetre hűen tükrözi, hogy Magyarország nagyobb mértékben függ Oroszországtól, mint az uniós országok átlagosan. Míg hazánk bruttó rendelkezésre álló energiájának (földgáz, olaj és szén) 54,2 százaléka származik oroszországi importból, addig az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 24,4 százalék ebben az összevetésben”
- nyilatkozta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj-, és gázipar elemzője a VG-nek.
Dobogósok vagyunk – nem nagy öröm
Az Oroszországból származó, bruttó rendelkezésre álló energiában vizsgált magyar import a harmadik legnagyobb az Európai Unió országai közül. Csupán Litvánia és Szlovákia van jobban kiszolgáltatva az orosz energiahordozóknak mint mi. Hazánk után a sorban Hollandia, Görögország és Finnország következnek.
Az európai országok közül a legjobb helyzetben Belgium, Izland, Málta, Portugália és Norvégia vehetett 2020-ban a földgáz, a szén és az olaj energiahordozók összesített kereskedelmi adatait tekintve.
Hazánknak egyébként van némi saját földgáztermelése és az adriai LNG-terminálból is érkezhet földgáz, azonban így is jelentősen ki vagyunk téve Moszkvának, és nehéz reális alternatívát találni az orosz energiahordozók kiváltására. Egy a helyzeten javítani szándékozó beruházás kivitelezése ráadásul négy-öt évet venne igénybe, de ilyen indulására egyelőre nincs példa.
Jöhet a zöld energia, ha nincs hol tárolni
Nincsenek azonban azok az országok sem jobb helyzetben, akik már most nagyobb mennyiségű megújuló energiát tudnak termelni, hiszen nincsenek hatékony, hosszú távú és olcsó energiatárolási megoldásaik.
A megújuló energiatermelés növekedésével ugyan csökkenhet az import, azok tárolásához szükséges technológiák és megoldások azonban a fosszilis energiahordozókon alapulnak. A függés tehát ebből kifolyólag is még jódarabig megmaradhat.
