Crude oil feliratú hordók rakáson

A nyugati államok már egy sor szankciót bevezettek Oroszország ellen, hogy kikényszerítsék az Ukrajna ellen indított háború végét, azonban az orosz gázt és olajat egyelőre érintetlenül hagyták saját gazdaságaik védelmében, annak ellenére, hogy ez jelenti Moszkva fő bevételi forrását.


Ha az Európai Unió embargót vetne ki az orosz olajra, az naponta 2,2 millió hordó nyersolajat és 1,2 millió hordó ásványolaj-terméket érintene a Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint.

Bár a közel-keleti államok területén van a világ ismert kőolajkészletének fele, és a kitermelő kapacitás nagy része, többek között az infrastruktúra hiánya, konfliktusok, politikai érdekszövetségek és szankciók miatt a régió nem tudna Európa megmentésére igyekezni.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek

A két ország birtokolja az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) azonnal hozzáférhető, kihasználatlan kapacitásának nagy részét, napi körülbelül 2 és fél millió hordónyi olajat – derül ki a CNN elemzéséből.

Az OPEC legnagyobb kitermelője, Szaúd-Arábia azonban már többször figyelmen kívül hagyta az Egyesült Államok kérését, hogy növelje kitermelését azon a kvótán felül, amelyben hosszú ideje megállapodott Oroszországgal és más, az OPEC-hez nem tartozó államokkal, ezért kevéssé valószínű, hogy egy krízis esetén Európa segítségére sietne.

Elemzők szerint a jelenlegi szállítmányok esetleges elterelése a Perzsa-öböl arab államainak ázsiai ügyfeleitől sokba kerülne.

Ez csak ezeknek a hosszú távú megállapodásoknak a keretein belül volna lehetséges, vagy pedig az ázsiai államokkal való megegyezés után.

A szállítmányokat át lehetne irányítani Ázsiából Európába, de ez veszélybe sodorná a kezdődő stratégiai együttműködést a régió és fő vásárlója, Kína között.

Irak

Elméletben Irak képes volna napi plusz 660 ezer hordó olaj kitermelésére a jelenlegi napi 4,34 millió hordón felül. Az ország maximális napi kapacitása 5 millió hordó.

Az iraki politikai patthelyzet és az ország megosztottsága azonban erősen kétségessé teszi ennek megvalósíthatóságát. Ugyancsak hiányzik náluk a kitermelés növeléséhez szükséges infrastruktúra, és az olajprojektekbe való befektetés évekbe telhet.

Az olajkitermelés nem úgy működik, hogy csak meg kell nyitni a csapot. Beruházásra van szükség, és ezek megvalósítása időbe kerül

– emlékeztetnek rá az elemzők.

Líbia

A líbiai olajmezők kitermelése akadozik az országban uralkodó politikai feszültség miatt. Április végén a legnagyobb olajmezők blokkolása nyomán napi 550 ezer hordó kitermelése vált lehetetlenné, és egy olajfinomító meg is sérült fegyveresek közötti összecsapásban. Líbia a hasonló gyakori vis maior miatt nem lehet megbízható szállító partner, ráadásul a kitermelés néhány olajmezőjén évek óta szünetel.

Irán 

Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia együttes kapacitása után Irán lehet a következő olyan ország, amely jelentős plusz mennyiséget tudna piacra dobni. Az országra azonban még mindig érvényesek az Egyesült Államok által kivetett szankciók, miután a 2015-ös nukleáris megállapodás megújítására irányuló nagyhatalmi tárgyalások megrekedtek.

Ha a szankciókat feloldanák, az ország napi 1,2 millió hordó olajjal tudna megjelenni a piacon.

A Kpler adatelemző február közepi becslése szerint Iránnak 100 millió hordónyi olaja van úszó tárolóban. Ez a mennység lehetővé tenné, hogy három hónapon át napi egymillió hordóval, vagyis a globális szükséglet egy százalékával lássa el a piacot.

Az Egyesült Államok azonban valószínűleg nem megy bele egy rossz megállapodásba Iránnal csak azért, hogy több olaj kerüljön a piacra.

A régión kívüli országok

A nem közel-keleti, potenciálisan több olaj kitermelésére képes országok, például Nigéria vagy Venezuela szintén nem problémamentesek.

A potenciális pluszkitermelés azt jelenti, hogy egy ország képes egy adott mennyiség kitermelésére 30 napon belül, és azt legalább 90 napig tartani tudja.

Ha az Egyesült Államok fogna pluszkitermelésbe, az ugyancsak nem segítene Európán, mert az amerikai kőolaj könnyűolaj.

Az Európai Unió még áprilisban az OPEC-hez fordult, arról, hogy hogyan reagált akkor a szervezet főtitkára, itt írtunk.

The Conversation

Ne hagyd ki!