Az OPEC+, amelynek 22 másik országon kívül Oroszország is tagja, napi plusz 100 ezer hordóra adta áldását. Elemzők szerint a mennyiség elenyésző.
Pofonért ment Biden
A világ számos országának vezetői abban reménykedtek, hogy jelentős változás jöhet szeptembertől az olaj piacán, ami visszavághatja az árakat. Februártól kezdve az olaj ára száz dollár körül mozog hordónként, ezt sok országban alig bírják kifizetni.
Joe Biden amerikai elnök nemrég személyesen próbálta meggyőzni a szaúdi koronaherceget arról, hogy fokozzák az olajkitermelést.
A reménykedésre az adott okot, hogy az elmúlt hónapokban ennél jóval nagyobb volumenbe egyeztek bele: júliusban és augusztusban 600 ezer hordóval több olaj került és kerül a piacra. A mostani 100 ezer hordóról az Eurasia Group egyik vezetője, Raad Alkadiri azt mondta:
Ez annyira kevés, hogy szinte nincs is jelentősége. Politikai gesztusként már-már inzultus.
Erkölcstelen profit
Piaci elemzők korábban rámutattak, hogy Putyin orosz elnök magasan kívánja tartani az olajárakat, hogy az Ukrajna ellen indított háborúját finanszírozza, egyben enyhítse a nyugati szankciók hatását.
A héten az OPEC-tagállamok egyeztettek, de azt lehetett tudni, hogy Szaúd-Arábia számára az OPEC+ tagállamainak egyetértése kulcsfontosságú. Az előzményekről bővebben itt írtunk.
Az Egyesült Államokban a benzin ára idén 13 éve nem látott magasságokba szökött. Április óta naponta egymillió hordónyit szabadítanak fel a stratégiai kőolajtartalékból.
Közben az ENSZ főtitkára azt szorgalmazza, hogy adóztassák meg a hatalmas, és szerinte erkölcstelen profitot besöprő energiacégeket. Antonio Guterres kifejtette, hogy a háztartások küszködnek a csillagászati összegű rezsiszámlák kifizetésével, a cégek pedig a háború okozta krízis nyomán óriási nyereséget kebeleznek be.
A legnagyobb energiacégek közül négy – az Exxon, a Chevron, a Shell és a TotalEnergies – az elmúlt negyedévben összesen 51 milliárd dollárt keresett. Ez majdnem duplája a tavaly ilyenkori eredménynek.
