Várhatóan Magyarország is csökkenteni próbálja az orosz energiafüggőségét a jövőben. Erre több lehetőségünk is van, amelyek közül az egyik a saját gázmezőink fokozottab kiaknázása. Akárhogyan is alakul, a folyamat elhúzódhat.
Több helyről nyerhetünk energiát
A magyar gázimport 95 százaléka Oroszországból származik, de az Európai Unió több más országa is jelentősen ki van téve az orosz gáznak. Számos uniós állam keresi annak a lehetőségét, hogyan tudná csökkenteni a függőségét az eurázsiai országból származó energiahordozóktól. Magyarországnak erre több lehetősége is van, azonban nem működhet a dolog egyik napról a másikra – írja cikkében a Napi.hu.
„A hazai energiaszektorban viszonylag nagy mozgástér van a függőség csökkentésére. Például a városi fűtőművek földgázzal működnek, de vannak olyanok is, amelyek faaprítékot használnak, és létezik már geotermikus hővel működő üzem is. Folytathatók lennének a családiház- és panelszigetelési, energiahatékonysági programok, amelyekkel érdemben csökkenthető a fűtési célú energiafelhasználás”
- nyilatkozta a portálnak Hetesi Zsolt energetikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának docense. A szakember emellett Magyarország számára a későbbiekben akár nagyobb mértékben is hozzáférhető gázszállítási útvonalakról is beszélt. Ilyenek lehetnek például a lassan kitermelhetővé váló fekete-tengeri román gázmezők, de a Horvátországhoz tartozó Krk-szigetén keresztül akár cseppfolyósított gázt is érkezhet. Ezek az útvonalak azonban még igen kis kapacitással működnek.
Felhasználható továbbá biomassza vagy geotermikus fűtés is a gáz helyett. Hazánkban azonban nem működnek a csúcstechnológiás gázturbinás erőművek teljes kapacitáson, hiszen igen olcsó az áramimport, melynek aránya a teljes fogyasztás nagyjából 30 százaléka jelenleg.
A szakértő megemlítette azt is, hogy Magyarország éghajlata a közelmúltban melegedett, ezért az elmúlt években kevesebb gázra volt szükségünk. A 2008-2009-es rekordszezon óta például 20 százalékkal esett a gázfelhasználásunk. Erre azonban a jövőben nem igazán lehet alapozni.
Hazánknak is vannak gázmezői
Magyarország alatt is húzódnak gázmezők, felmerül tehát a kérdés, hogy miért nem alapozunk jobban azokra. A cikk szerint az ország gázfogyasztás jellemzően 10-12 milliárd köbméter között alakul, amíg a Mol 1,5-2 köbmétert termelt ki korábban hazánkban. A magyar kitermelést azonban az elmúlt években csökkentették az alacsony világpiaci árak miatt. A közelmúltban a gáz ára viszont az egekbe szökött.
„A Mol Nyrt. ugyan egy stratégiai nagyvállalat, de a részvényesek döntenek a stratégiáról, akik biztosan nem mennek bele olyan megoldásba, amely hosszú távon nem jövedelmező. Emellett fizikailag a Föld mélyén van egy nagyobb gázvagyon, még ha arra egy kitermelési kapacitás rá is van építve, azt felskálázni több hónapig, bizonyos esetben tovább is tarthat. Ha tartósan magas marad a földgáz ára, valamint olyan politikai döntés születik, hogy le kell válni az orosz szállítmányokról, akkor erre elvi lehetőség van. De a két elvi feltételnek teljesülnie kell, most egyelőre ezek még nem látszanak”
- vélekedett Hetesi Zsolt.
Nincs konszenzus az ügyben
A szakember szerint Oroszország bevételei az uniós olaj- és földgázügyletekből gyakorlatilag fedezik az ukrajnai háború orosz hadi kiadásait. Ebből kifolyólag az EU gáz- és olajvásárlásának erkölcsi súlya van.
„Az ügyben egyelőre nincs konszenzus. Megosztottak a politikusok, de még a vállalati döntéshozók is óvatosak. Ez földrajzi és történelmi okokra is visszavezethető: ahogy jövünk Párizstól keletre, egyre nagyobb a függőség az orosz gáztól. Mindemellett elképzelhető, hogy az energiaszektorra kivetett szankciók az uniónak jobban fájnak, mint Oroszországnak”
- nyilatkozta a szakember.
