Jó kereslete van manapság az energianádnak – elsősorban a hőerőművek részéről - a hazai kínálata azonban nem túl nagy. Meglehetősen könnyen termeszthető, ellenálló növényről van szó, profitot azonban nem az első évtől termelnek az ültetvények.
Régen sokan fogtak energianád termesztésébe
Manapság kevés az energianádtermelő a hazai piacon, korábban viszont többen fogtak hozzá a növény termesztéséhez. Egyes piaci szereplők potenciális termesztőket is toboroztak, a termelés folyamatában azonban elengedték a kezüket, ami sok ember kedvét elvette a szektortól – nyilatkozta a lengyeltóti Geri Gábor, az Energianövény Team Kft. ügyvezetője az Agrárszektor.hu-nak.
„Nekünk a nulláról kellett indulnunk annak idején, le kellett küzdeni azt az ellenszenvet és azokat az előítéleteket, amik kialakultak az energianáddal szemben. Ez nem egy csodanövény, hanem egy szántóföldi kultúra, amibe be lehet fektetni és természetesen lehet rajta nyerni is, de nem akkora mértékben, ahogy azt korábban más versenytársak előadták”
– beszélt a realitásokról a szakember.
Kicsit lassan térül meg
Az energianádnak számos jó tulajdonsága és jó kereslete van. Meglehetősen ellenálló fajta, ezért a kevésbé jó minőségű talajon is megél. Emellett a trágyázást sem igényli, csupán a gyomirtásról kell gondoskodni az ültetés első évében. Az aratás során a növény 15-20 százaléka a területen marad. A lehullajtott leveleiből pedig humuszréteg alakul ki a termesztési területen, ami növelheti a föld értékét.
Főleg a hőerőművek keresik, mert fűtőértéke azonos az akácfáéval. Szárai tömörebbek, mint a közönséges nádé. Az energianád 3-4 méter magasra nő meg, a betakarítása pedig március közepétől május végig tart.
A szakember elmondása szerint a piaca közel sem telített, ők maguk sem tudnak annyit termelni, hogy kielégítsék a keresletet. Azonban nincs elég állami támogatás egy ilyen ültetvény beindításához, ezért sokan nem fognak hozzá a termeléshez.
Az ültetést követő első két évben a növény ráadásul nem hoz hasznot, az első évben terméssel sem lehet számolni. Profit a harmadik évtől termelődhet, azonban a kezdeti befektetési költségek teljes megtérülésére több idő kell. A szakember szerint ezért igen nagy szükség lenne állami támogatásra a termelés előre mozdításához.
Egyéb lehetőségei is vannak
Geri Gábor arról is említést tett, hogy cége nagyjából 200 hektáron gazdálkodik energianáddal. Egy nagyobb bővüléshez jelenleg nincsenek anyagi forrásaik. Kutatásokat folytatnak azonban annak az érdekében, hogy új hasznosítási formáit találják meg az nádnak.
Az OSB-lapokhoz hasonló táblák gyártására például remek lehet, továbbá a papírgyártás is felhasználhatja a növényt. Mindezek mellett akár ragasztókészítésre is használható lehet az energianád. Ezek a fejlesztések azonban mind tőkeigényes beruházások. Amíg valamelyik meg nem valósul, addig marad az értékesítés a hőerőművek számára.
„Elsőként mi készítettünk itthon az energianádból nagy bálát, melyet jelenleg elsősorban egy Dél-Dunántúli hőerőmű vásárol fel tőlünk és égeti el a kazánjában. Ehhez egy speciális technológiát hoztunk létre, amivel learatjuk az energianádat, összeroppantjuk a szárát, majd bálázzuk a növényt. Az elszállítás megkönnyítése miatt fontos volt, hogy bála legyen a learatott energianádból, illetve az erőmű is bálák elégetésére rendezkedett be. A tavalyi évben például 2450 bálát adtunk át a hőerőmű részére”
- nyilatkozta Geri Gábor a portálnak.
