1967 óta húzódik a Shell olajvállalat és a nigériai Ejama-Ebubu közösség vitája. A Shell végül belement a 111 millió dolláros kártérítés kifizetésébe, így végre pont került az 1991-ben indult ügy végére.


A Shell és a közösség kálváriája 1967-ben indult, a Biafran polgárháború kezdetén. A hároméves háború során a Shell-hez tartozó olajtermelő régiók elöregedett vezetékei megsérültek, amelynek következtében komoly környezeti károk keletkeztek. Az Ejama-Ebubu közösség 1991-ben indított kártérítési pert a Shell ellen, viszont az olajvállalat éveken keresztül sikeresen védekezett. A cég elmondása szerint a vezetékek megrongálódása, így az olajszennyezés miatt is egy harmadik fél okolható, ezt az álláspontját az egyezség után is fenntartja.

Nem jött össze a védés

A nigériai bíróság először 2010-ben szabott ki 41,3 millió dolláros büntetést a vállalatra. A kárrendezés évekig húzódott, az afrikai állam legfelsőbb bírósága pedig tavaly közölte, hogy a Shell a kamatok miatt immáron az eredeti büntetés tízszeresével tartozik Nigériának.

A Shell tájékoztatása szerint nem kapott lehetőséget a védekezésre, így nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett 2021 elején a nigériai kormány ellen a Világbank Nemzetközi Befektetési Vitarendezési Központjánál.

A Royal Dutch Shell-t végül elbukta az ügyet, és beleegyezett a 45,9 milliárd nigériai naira kifizetésébe, amely körülbelül 33,5 milliárd forintnak felel meg.

Több sebből vérzik

A Niger folyó deltájánál található olajvezetékek évek óta komoly problémákat okoznak a helyi lakosoknak. Az idei év elején, egy másik ügyben szintén a Shell ellen ítélt a bíróság, miszerint a vállalat okolható a 2004 és 2007 közötti olajszennyezésekért. A Shell-nek végül kártérítést fizetett az érintett földműveseknek, illetve korszerűsítenie kellett a rendszereit, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló esetek. A földművesek 2008-ban indították a bírósági eljárást.

The Conversation

Friss

Photo by Fré Sonneveld on Unsplash

Téglával termel áramot egy új svájci szabadalom

A rendszer hatékonysága 80-85 százalékos, és 35 éven át működőképes lehet.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Mennyiért lehet most lakást venni vagy bérelni Győrben és környékén?


Családi ház 30 millióért

Győr-Moson-Sopron megyében a panelek átlagos négyzetméterára 380 000 forint, a téglalakásoknál ez az összeg átlagosan 486 000 forint. Míg a lakások négyzetméterárai nőttek, addig a házaknál stagnálást figyeltek meg éves összevetésben, így egy átlagos, 100 négyzetméteres ingatlant továbbra is meg lehet vásárolni 30 millió forintért. Az átlagos lakásméret vételre 65-70 négyzetméter, amiért átlagosan 21,9 millió forintot adnak.


Bérlet havi 120 ezerért

Győrben jellemzően 120 000 forint a havi költség egy lakásra, addig Sopronban már átlagosan 80 000 forintért is lehet bérelni. A megyeszékhely magas árait nem csak a nyugati határ közelsége és a felsőoktatási intézmények indokolják, hanem az Audi gyárban foglalkoztatott ingázó vagy vendégmunkások is, akik albérlettel oldják meg lakhatásukat. Ennél drágábban csak Budapesten és Veszprémben lehet kiadni lakásokat az egyetemistáknak, illetve a vidéki munkavállalóknak, olvasható a Duna House közleményében.

Photo by Scott Graham on Unsplash

Figyelem! Fontos változások a NAV nyomtatványkitöltőben

Frissítsen az ÁNYK új verziójára, mert ellenkező esetben nem tud majd nyomtatványokat küldeni.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!