Egyre népszerűbb az a mozgalom, amelynek célja, hogy a vállalatok biztosítsanak javítási útmutatókat és alkatrészeket a lakosságnak a háztartásokban használt gépekhez. Az Egyesült Királyság után már az Európai Bizottság és az USA kormánya is fontolgatja, hogy felkarolja a kezdeményezést.
Ismerős az érzés, mikor görcsbe rándul a gyomrod, mert elromlik például a telefonod, és tudod, hogy majdnem annyiba fog kerülni a javítás, mintha vennél egy vadonatúj modellt? Sokaknak ismerős. És bizony egyre több ember szóvá is teszi a jelenséget, a tiltakozás napjainkra egész mozgalommá nőtte ki magát. Olyannyira, hogy egyes országok kormányai már törvénybe is iktatták a javítási jogokhoz (righ to repair) köthető rendeleteket. A mozgalom mögé egy igazi nagyágyú is beállt, aki nem más, mint az Apple társalapítója, Steve Wozniak. Az üzletember így lényegében az Apple üzletpolitikája ellen tüzeli a törvényhozókat. Na de mit is akar pontosan ez a mozgalom?
Right to repair
Jelenleg két fő üzleti terület érintett. A fogyasztói elektronikai eszközök (okostelefonok, tabletek, játékkonzolok), illetve a mezőgazdasági és közúti gépjárművek iparága. A right to repair pártfogói azt akarják elérni, hogy az érintett gyártók javítási útmutatókat és helyettesítő alkatrészeket biztosítsanak a fogyasztóknak, akik így saját kezűleg végezhetnék el az apróbb javítási folyamatokat. Ezzel pénzt és időt spórolva. A kezdeményezés rengeteg kritikát kapott az évek során, főleg az olyan vállalatoktól, mint az Apple, a Tesla, a Microsoft és az Amazon. A háborgó vállalatok alapvetően két indokot hoztak fel a javaslat ellen:
- a saját kezű javítás elképesztően veszélyes, amely garanciavesztést eredményez, illetve negatívan befolyásolja az eszközök biztonságos működését
- az információmegosztás károsítja a szellemi tulajdonukat
Egyelőre ez nem került még szóba, és vélhetően nem is fog, de valószínűleg busás összegektől esnének el a vállalatok, ha az emberek nem a hivatalos márkaszervizekben javíttatnák az eszközeiket csillagászati összegekeért, hanem otthon a sufniban, saját maguk orvosolnák a problémát.
Hogy áll most a helyzet?
Massachusetts az első államok között volt, amely törvénybe iktatta az említett kezdeményezést. Ez főleg az autógyártókat érintette. A 2013-ban elfogadott törvényjavaslat értelmében minden autógyártónak diagnosztikai és javítási információkat kell szolgáltatnia a lakosságnak és a független műhelyeknek a 2015 után legyártott gépjárművek esetében. Annak ellenére, hogy csak Massachusetts-ben lépett hatályba a törvény, az autógyártók az USA többi államára is kiterjesztették az információszolgáltatásukat. Massachusetts tovább bővítené az említett javaslatot, ezt viszont idén júniusban az Alliance for Automotive Innovation szervezet megvétózta. Vagyis mondjuk úgy, hogy szeretné megvétózni. Ezt azzal indokolta, hogy egy központosított adattár az autógyártók információiról komoly kibervédelmi kockázatot jelentene. Egyelőre Massachusetts mellett más államokban nem iktattak törvénybe hasonló javaslatokat, de rengeteg állam azon dolgozik, hogy ez változzon.
Mindezek mellett Joe Biden amerikai elnök a napokban aláírja azt a végrehajtási utasítást, amelyben felkéri a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot, hogy dolgozzon ki egységes szabályrendszert a mezőgazdasági berendezések, gépek javítására és alkatrész-ellátására. Így a mezőgazdasági szektor szereplői saját kezűleg javíthatnák gépeiket. Ezt a javaslatot leginkább a John Deere ellenzi, mondván, óriási veszélybe kerülhetnek azok, akik szakértelem nélkül látnak hozzá a gépek javításához.
Az Egyesült Királyság is bekeményített
Az Egyesült Királyságban törvény kötelezi a gyártókat, hogy biztosítsák az elektronikai eszközök pótalkatrészeinek széleskörű rendelkezésre állását a lakosság számára. Ez a televízióktól kezdve a hűtőkön át egészen az okostelefonokig, szinte minden elektronikai eszközre érvényes. A brit kormány abban reménykedik, hogy a törvény hatására az elektronikai eszközök élettartama akár 10 évvel is kitolódhat. Így csökkenne a környezeti terhelés és a vásárlók is elégedettebbek lehetnének. Nem titkolt célja a kormánynak, hogy a tervezett elévülést is kijátssza. Fontos megjegyezni, hogy a gyártóknak csak és kizárólag a biztonságosan kicserélhető alkatrészeket kell biztosítaniuk. A biztonsági kockázatot jelentő alkatrészek javítása továbbra is a szakemberek feladata lesz. A szakértők arra számítanak, hogy az új szabályoknak köszönhetően jelentősen csökkenni fog az elektronikai hulladék mennyisége. A brit kormány a környezetvédelem érdekében egy energiatakarékossági előírással is megfűszerezte a „right to repair" törvényét, amely várhatóan éves szinten 75 fonttal csökkenti a lakosság energetikai kiadásait. És még a káros anyag kibocsátást is mérsékli.
Az Európai Bizottság is bejelentette, hogy hasonló szabályokat tervez elfogadni, első körben az okostelefonokra, a tabletekre és a laptopokra.
Nemrég az Apple társalapítója, Steve Wozniak is beállt a mozgalom mögé. Elmondta, pontosan tudja, milyen frusztráló, mikor egy havi kereset sem elég egy hétköznapi eszköz javítására. Szerinte mindenkinek joga van arra, hogy saját maga hozza helyre a meghibásodott eszközeit, tudásához mérten. Éppen ezért teljes mellszélességgel támogatja a mozgalmat. Az sem érdekli, ha ezzel az Apple ellen dolgozik.