Évente legalább egy alkalommal legalább 14 napra mentesülni kell a munkavégzés alól. Szabadság csak kivételes esetekben csúszhat át a következő évre, és pénzben sem váltható meg. Minden, amit a szabadságolásról tudni érdemes a jelenlegi jogszabályok alapján!
Év vége közeledtével fontos, hogy átgondoljuk és megtervezzük, mikor vesszük ki még fennmaradó szabadságunkat, hiszen alapvetően nem vihetjük át a következő évre - írja a Világgazdaság. A vezetők és a szervezet számára azért fontos időben tervezni, mert több kolléga távolléte megnehezítheti a napi munkamenetet.
20 nap jár, kivéve amikor nem
A Munka törvénykönyve szerint minden évben 20 nap alapszabadság jár, amit a munkáltató növelhet, de csökkentenie nem lehet. Pótszabadság jár életkor, gyermekek száma, apaság, veszélyes munkakör vagy megváltozott munkaképesség esetén. A munkáltató meghatározhatja a szabadság kiadásának időpontját, de évente legalább 7 napot a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni.
A szabadságot általában nem lehet a következő évre átvinni, kivéve néhány különleges esetet. Ilyen az életkor után járó rész, amennyiben arról a munkáltató és a munkavállaló megegyezik, vagy ha a szabadság decemberben kezdődik, és maximum 5 munkanap átcsúszik a következő évre. A szabadságnak pénzbeli megváltása sem lehetséges, csak akkor, ha a munkaviszony megszűnik.
A munkáltató kötelessége a szabadságot úgy kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (beleszámolva heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat is).
A vezetők és a szervezet számára azért fontos időben tervezni, mert több kolléga távolléte megnehezítheti a napi munkamenetet.
A pedagógusok szabadságolása eltérő szabályok alá esik: ők 50 nap alapszabadságot kapnak, de szabadnapjaik nagy részét meghatározott időszakokban, például iskolaszünetek alatt vehetik csak ki.
Ha elfogyott a szabi, akkor is van megoldás
Akkor sem kell kétségbeesni, ha az embernek elfogyott a szabadsága. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük a praktikákat, miként lehet mégis egy kis pihenésre szert tenni ilyenkor is.
A Munka törvénykönyvének 55. paragrafusa szerint például a munkavállaló mentesülhet a munkavégzés alól különös méltánylást érdemlő személyi okok miatt. Ilyen lehet, ha az ember amiatt menne szabadságra, hogy gyermeke elsős évnyitó ünnepségén részt vegyen, esetleg az otthonában csőtörés történt, és várnia kell a szerelőket.
