Fizikai munkaköröknél egyre gyakoribb a bérmegjelölés, szellemi pozícióknál ritka. A cégek sokszor a “versenyképes” jelző mögé bújnak. Miért tabu a fizetés az álláspiac jelentős részén?
Hogy miért nincs béradat sok hirdetésben, arról Paulina Król, a No Fluff Jobs állásportál személyzeti és operatív vezetője nyilatkozott a Díványnak.
A szakember három fő okot nevez meg:
- ez a vállalat általános politikája;
- attól tartanak, hogy elveszítik a rugalmas tárgyalási lehetőségeket, illetve, hogy versenyhátrányba jutnak más cégekkel szemben;
- félnek az új és a régi kollégák közötti bérfeszültségtől.
Mi a baj a közhelyes fogalmazással?
A pontos összegek helyett gyakran látni olyan kifejezéseket, mint „versenyképes fizetés”, amely azonban a szakértő szerint félrevezető lehet, mivel a tapasztalatok jelöltenként eltérhetnek, így az elvárások is változhatnak.
Szintén gyakran olvasható álláshirdetésekben a „fizetési igény megjelölésével” mondat, amellyel a munkáltatók általában felmérik a jelöltek önértékelését és piaci elvárásait. Azonban az sem kizárható, hogy a vállalat azt reméli, az eredetileg tervezettnél kevesebb fizetést is felajánlhat, mivel a jelölt beérné ennyivel is.
Ezért lenne jó a transzparencia
A szakértő szerint rengeteg előnye van a bérek feltüntetésének. Például javítja az átláthatóságot, ami segít a bizalomépítésben, illetve saját tapasztalataik alapján - az állásportál ugyanis csak bérmegjelöléssel publikál hirdetéseket - növeli az álláshirdetések hatékonyságát is, mivel azok, akik nem elégedettek a felkínált fizetéssel, nem fognak jelentkezni. Ez ugyan csökkenti a pályázatok számát, cserébe növeli a jelöltek minőségét.
A fizetések közzététele csökkentheti a nemek közötti bérszakadékot is.
