Az új módszertan szerint a munkáltatók teljes körét bevonják a számításba. A változás márciuban lép életbe, a januári kereseti adatokat már e szerint számolja és teszi közzé a hivatal. A régi adatközlési módszert is megtartják, hogy a korábbi és az új számok összehasonlíthatóak maradjanak.
A KSH weboldalán közzétett tájékoztató szerint a hivatal számára kiemelten fontos, hogy statisztikái minél teljesebb mértékben megfeleljenek a felhasználói igényeknek. Ennek érdekében a hivatal folyamatosan vizsgálja a hozzáférhető adatok bővítésének lehetőségét. E célnak megfelelve 2022-től – kiegészítő információként – a KSH megkezdte a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi kereseti adatainak publikálását a munkáltatók teljes körére vonatkozóan is. 2023. január vonatkozási hónapjától pedig a kereseti statisztikák fókuszába is a teljes munkáltatói kör kerül. Ugyanakkor a hosszú idősoros összevetés lehőségének biztosítása érdekében a korábbi elsődleges mutatószámot képviselő legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek adatai is elérhetőek maradnak.
A KSH 2019. január vonatkozási hónapjától új adatforrásra támaszkodva publikálja a keresetstatisztikai adatokat. A hivatal a havi kereset- és létszáminformációkat egyrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett járulékbevallásból, másrészt a – Központosított Illetményszámfejtési Rendszerbe tartozó költségvetési szervezetek vonatkozásában – a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és teszi közzé. 2023. március 28-ától kezdődően a KSH kereseti adatokat tartalmazó publikációja a munkáltatók teljes körén alapul.
A keresetstatisztika elsődleges mutatószáma évtizedek óta a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamennyi költségvetési intézménynél és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetnél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete volt. A munkáltatók körének szűkítését korábban az adatszolgáltatói terhek észszerű szinten tartása indokolta a legkisebb vállalkozások vonatkozásában. 2019-től kezdődően pedig a hosszú idősoros összehasonlítás lehetővé tétele volt a legfontosabb szakmai és felhasználói szempont. Mostanra kellően hosszú idősor áll rendelkezésre a munkáltatók teljes körére vonatkozóan is ahhoz, hogy az adatközlések fókuszába ez a kör kerülhessen.
A két körre számított főbb indikátorok közti különbség nem jelentős. 2019 és 2022 között havonta 2,6, illetve 3,5 százalék (azaz 10 és 19 ezer forint) közötti eltérés mutatkozott a bruttó átlagkeresetek esetében. A bruttó mediánkereset vonatkozásában a munkáltatók teljes körére számolt érték különbsége a legalább öt fős sokaságra közölt adathoz képest 5,1 és 2,9 százalék (azaz 9 és 20 ezer forint) között volt.
Korábban írtunk arról, hogy hazai kutatóintézetek a KSH-étól jelentősen eltérő, azoknál alacsonyabb számokat közöltek a bruttó átlagkeresetekről. Nem tévedtek, a KSH sem tévedett, csak máshogyan számoltak.
