A statisztika erre a kérdésre is választ ad.


A Központi Statisztikai Hivatal közleményei nem tartoznak a kimondottan szórakoztató olvasmányok közé. Nem is ez a céljuk. Korábbi cikkeinkben leírtuk, hogy a bruttó átlagfizetések adataival óvatosan kell bánni, mert az összesítésben csak azok szerepelnek, akik teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgoznak legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél vagy a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

Akkor nézzük az átlagokat!

A leírt körben tavaly, az év egészét tekintve a bruttó átlagfizetés 403 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 414 500 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 268 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 277 200 forintot ért el.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (709 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 900 forint). Vagyis a cikkünk címében megfogalmazott kérdésre válaszolva: a bruttó átlagot tekintve tavaly egy bankár majdnem háromszor annyit keresett, mint egy szállodai portás.

Ez még érthető is volna, az azonban már kevésbé, hogy a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 439 900, a nők esetében 370 000 forintot ért el. Vagyis a nők jóval kevesebbet keresnek, mint a férfiak.


The Conversation

Friss

Kikötött a világ leghíresebb konténerhajója, sokba fájt a Szuezi kaland

Az Ever Given konténerhajó közel négy hónapnyi késés után végre kikötött Rotterdamban.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Kockás papír helyett vali.hu, így pörgetnék föl a hazai digitalizációt

A digitalizáció erősítéséről tárgyalt a Nemzeti Versenyképességi Tanács, a testület négy területen javasol intézkedéseket a kormánynak - közölte a pénzügyminiszter a közösségi oldalán.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Tényleg silányabb árut kapnak a magyarok, mint a nyugat-európaiak? Itt a válasz

Több mint 300 termék vizsgálatával 117 termékpár és -trió összehasonlítását végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018 és 2021. között. Az Európai Unió által támogatott projekt célja az élelmiszerek eltérő minőségének kutatása volt. A minőségbeli eltérés ténye a vizsgált termékek több mint negyedénél igazolódott, ugyanakkor a kutatás azt is megerősítette, hogy a jelenségnek több – adott esetben akár objektív – oka is lehet.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!