Míg a rendszerváltás idején a román nettó átlagbér csupán a magyar felét érte el, a 2000-es évek közepére a különbség elkezdett csökkenni. Az utóbbi években ez a folyamat különösen felgyorsult, szeptemberben pedig gyakorlatilag egy szintre került a magyar és a román nettó átlagkereset.
2023 őszén a román nettó átlagbér – történelmileg először és hibahatáron belül ugyan, de - egy szintre került a magyar nettó átlagbérrel - írja az Economx.
Stabil lej, folyamatos gazdasági növekedés
Romániában a szeptemberi nettó átlagkereset 5228 lej volt, amely a 4,977-es euró/lej árfolyam mellett 1050 eurót tett ki. Ugyanebben az időszakban Magyarországon a nettó átlagbér 433 ezer forint volt, ami a 408 forintos euróárfolyammal számolva körülbelül 1060 eurónak felelt meg. Ez a minimális különbség is nagyrészt a forint árfolyamának gyengüléséből adódik, míg a román lej stabil maradt.
Míg a rendszerváltás idején a román nettó átlagbér csupán a magyar felét érte el, a 2000-es évek közepére a különbség elkezdett csökkenni. Az utóbbi években ez a folyamat különösen felgyorsult, részben a román lej stabil árfolyama, részben pedig a forint trendszerű gyengülése miatt.
Az elmúlt évtizedekben Románia jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, különösen a rendszerváltás utáni időszakot követően, pedig Nicolae Ceaușescu uralma után rendkívül nehéz helyzetből startoltak.
A forint gyengülése hosszú távon kedvezőtlen hatást gyakorol Magyarország bérszínvonalának euróban mért értékére, nemcsak a fejlett nyugat-európai országokhoz, hanem a régió többi feltörekvő gazdaságához képest is. A jelenlegi bérszintkülönbség eltűnése ugyanakkor természetes gazdasági folyamatokkal is magyarázható: a működőtőke-befektetések szempontjából az olyan jóval alacsonyabb bérköltségű országok, mint például Románia, vonzóbbá váltak, ez pedig a bérek kiegyenlítődéséhez vezetett.
A jövőre vonatkozó kilátások szempontjából kulcsfontosságú tényező lesz a forint árfolyamának alakulása. Ha a forint tovább gyengül, az tovább növeli a különbséget Románia javára, és hátráltatja a magyar bérfelzárkózást euróban mérve. Ezen kívül a belföldi béremelkedési ütem is meghatározó. Ha a két ország nominális béremelkedése tartósan közel azonos szinten marad, a jövőben várhatóan a román és a magyar bérszintek továbbra is szorosan követik majd egymást, akár többször is előzve egymást az árfolyamok és bérdinamika függvényében.
Már a munkaerőt is elszívják
Nem mellesleg Románia már a magyarországi munkavállalókat is elkezdte magához vonzani. Nagyvárad például Hajdú-Bihar vármegye délkeleti településeinek munkavállalóit szívja el.
Keleti szomszédunk ugyanis már nem számít low cost country-nak (azaz alacsony költségű országnak). Az ottani cégvezetők egyre inkább felismerik, hogy nem építhetnek kizárólag az olcsó munkaerőre, így a magasabb bérezés már kifejezetten hívogató lehet a magyar munkakeresők számára is. Vannak régiók, ahol már magasabb is az ottani fizetés.
