Korábban kezdődtek az egyeztetések a jövő évi minimálbérről
Ahogyan arról írtunk, az uniós minimálbér-irányelvvel összhangban sikerülhet módszertant kidolgozniuk a munkáltatók képviselőinek és a szakszervezeteknek a minimálbér és a garantált bérminimum kiszámításához. A háttértárgyalások eredménye több évre befolyásolhatja a szakmai szervezetek és a regnáló kormányok őszi bértárgylásait. A korábban (2016 őszén) megkötött megállapodások 2022 végéig szólnak.
Az őszi bértárgyalásokon tehát a jövő évi minimálbér meghatározása mellett már egy újabb, az idén lejáró megállapodás helyébe lépő, várhatóan szintén több évre szóló egyezség is célja a háromoldalú egyeztetéseknek
- nyilatkozta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Azonban teljes konszenzus egyelőre nem született. A szakember szerint az Európai Unió ajánlásával összhangban legalább az átlagbér 50 százalékának, vagy a mediánbér 60 százalékának megfelelő összeget tartanának elfogadható minimálbérnek, bár ez a korábbi években is megvalósult. A jövőre várható minimálbér pontos összegét pedig a bizonytalan gazdasági környezet miatt egyelőre nem lehet megmondani.
Nem fogad el reálbércsökkenést a szakszervezet
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arra emlékeztetett az InfoRádióban, hogy augusztusra 15,6 százalékos inflációt adott meg első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal. Ilyen helyzetben pedig „megengedhetetlen, hogy bárki is abban gondolkodjon, hogy egy számjegyű minimálbér-emelkedés történhet Magyarországon 2023-ban”. Pontos értékekről ugyan nem beszélt a szakszervezeti vezető, de amellett érvelt, hogy a megegyezéshez figyelembe kell venni az infláció mértékét.
Reálbérveszteséget jelentő minimálbér-növekedést nem támogatunk. Természetes elvárása az a legkevesebbet keresőknek, hogy az emelkedés legalább az inflációnak feleljen meg
– mondta Zlati Róbert.
Cégek dőlhetnek be az elszálló költségeik miatt
A munkavállalókra jelentős terhet ró az infláció, viszont a munkaadók sincsenek kedvező helyzetben. A Portfolio nem reprezentatív felmérése szerint a cégek 14 százaléka zárhat be a közeljövőben, leginkább az elszálló költségeik miatt. Ilyen gazdasági környezetben az is kérdéses, hogy kérhetnek-e egyáltalán minimálbér-emelést a szakszervezetek. Zlati Róbert szerint szükséges az emelés.
Sohasem volt úgy, hogy a minimálbér-emelésnek megfelelő mértékű bérfejlesztés ment végig a teljes bérezési skálán. Akik minimálbéren vannak foglalkoztatva, azokat érinti leginkább az inflációnövekedés és ezen belül a rezsi drágulása
- vélekedett a vezető.
