Az egyezség évekig hatással lehet a minimálbér összegére

Több kérdésben megegyeztek a szakszervezetek és a munkaadók képviselői a következő évek minimálbérével és garantált bérminimumával kapcsolatban. A háttértárgyalások eredménye alapja lehet az ősszel induló bértárgyalásoknak, és hosszú távra megalapozhatja a legkisebb bér meghatározását.


Évekre meghatározhatják a mostani tárgyalások a bérminimumot

Az uniós minimálbér-irányelvvel összhangban sikerülhet módszertant kidolgozniuk a munkáltatók képviselőinek és a szakszervezeteknek a minimálbér és a garantált bérminimum kiszámításához. A háttértárgyalásoknak hamarosan vége lehet, a megbeszélések eredménye pedig több évre befolyásolhatja a szakmai szervezetek és a regnáló kormányok őszi bértárgylásait. A korábban (2016 őszén) megkötött megállapodások 2022 végéig szólnak – írja a vg.hu.

Az őszi bértárgyalásokon tehát a jövő évi minimálbér meghatározása mellett már egy újabb, az idén lejáró megállapodás helyébe lépő, várhatóan szintén több évre szóló egyezség is célja a háromoldalú egyeztetéseknek

- nyilatkozta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A teljes konszenzus azonban még nem született. A szakember szerint az Európai Unió ajánlásával összhangban legalább az átlagbér 50 százalékának, vagy a mediánbér 60 százalékának megfelelő összeget tartanának elfogadható minimálbérnek, bár ez a korábbi években is megvalósult. A jövőre várható minimálbér pontos összegét pedig a bizonytalan gazdasági környezet miatt egyelőre nem lehet megmondani.

Volt tipp a 2023-as minimálbérről

Június végén írtunk róla, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 8-12 százalékos növelése lehet a Liga és a Munkástanácsok javaslata 2023-ban. Pontosabban azt javasolták, hogy az emelés mértéke a jövőre előjelzett fogyasztói áremelkedés és reál GDP-bővülés mértékének összege legyen. Ez alapján a minimálbér bruttó 216 - 224 ezer forint lehet, amíg az infláció 3 és 5 százalék között alakulhat a következő évben.

Palkovics Imrének, a Munkástanácsok elnökének a nyilatkozata akkor vitát váltott ki. A Magyar Szakszervezeti Szövetség megtámadta a Liga és a Munkástanácsok ajánlását. Korainak tartották, hogy számokkal álljanak elő az év nagy részének a gazdasági mutatóinak az ismerete nélkül. A VOSZ is osztotta az utóbbi véleményt.

Voltak előnyei a korábbi rendszernek

Perlusz László elmondta, hogy a munkaadói és munkavállalói képviseletek szerint az előző hatéves bérmegállapodásnak is voltak előnyei hiszen

„a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó a megállapodásnak megfelelően csökkent, 27-ről 13 százalékra. Az ezért cserébe elvárt lendületes bérfelzárkózás is megvalósult: nemcsak a minimálbérnél, de a magasabb kereseti kategóriákban is megvalósult az érdemi vásárlóerő-növekedés.”

Kiemelte, hogy a bértárgyalásoknak nem célja, hogy automatikus folyamatokkal váltsák ki a háromoldalú egyeztetéseket.


The Conversation

Ne hagyd ki!