Ezekben a nemzetgazdasági ágakban nőttek leginkább a fizetések
Átlagosan 16,1 százalékos bérnövekedést mértek hazánkban januárban éves alapon. Idén pedig 15–18 százalékos emelkedést várnak a szakértők. A legnagyobb bérfejlesztések a bányászati nemzetgazdasági ágban voltak, ahol 21,2 százalékkal, 554 ezer forintra nőtt az átlagos bruttó fizetés, ami meghaladja a 528 ezer forintos nemzetgazdasági átlagot.
A fizetésemelések tekintetében a második helyen a feldolgozóipar áll, ahol szintén elérte a 20 százalékot a keresetek növekedése. A VG megjegyzi, 561 ezer forintos bruttóval jelenleg ez a hatodik legjobban fizetett terület a gazdaságban.
Mindemellett továbbra is az információ-kommunikáció ágban lehet a legjobban keresni Magyarországon, ahol 867 ezer forint az átlagos bruttó bér. Ezután a pénzügy-szolgáltatás terület következik 865 ezerrel, majd az energiaipar átlag 711 ezer forinttal. A lista végén pedig a szálláshely-szolgáltatás, valamint a mezőgazdaság áll, bruttó 349 ezer és 395 ezer forintos átlagbérrel.
Jelentős eltérés a megyei és a budapesti bérek között
Egyébként a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei nettó havi átlagbérhez viszonyítva nagyjából 200 ezer forinttal többet vihetett haza Budapesten havonta egy átlagkeresetű munkavállaló tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. A fővárosban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 422 ezer forint volt 2022-ben (60 ezer forinttal több, mint 2021-ben), az ország északkeleti sarkában viszont csupán 241 ezer. Hasonlóan alacsonyak voltak a fizetések Békés és Nógrád vármegyékben is. Az előbbiben havi nettó 255 ezret, az utóbbiban 265 ezer forintot kaptak átlagosan a munkavállalók.
Vidéken továbbra is az ipari fellegvárakban a legmagasabbak a fizetések. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyében egyaránt nagyjából 50 ezer forinttal nőtt egy év alatt az átlagbér, így bőven nettó 300 ezer forint felett alakult. Egyébként összesen 19-ből 8 megyében lépték át 300 ezres határt. A keleti országrészben csupán Pest és Heves vármegyében volt 300 ezer forint fölött az átlagfizetés.
Arányaiban csökken az eltérés a vidéki és a budapesti fizetések között. Például Győr-Moson-Sopronban a fővárosi átlag 85 százalékát lehetett hazavinni tavaly, amíg pár évvel korábban a 80 százalékát. Szabolcs-Szatmár-Beregben az átalagbér 57 százaléka volt a fővárosinak 2022-ben, viszont 2016-ban a 52 százaléka.
Az egyik legolcsóbb uniós munkaerő a magyar
30,5 euró, azaz durván 11 500 forint volt az egy órára vetített átlagos munkaerőköltség tavaly az Európai Unióban az Eurostat friss adatai szerint. Azonban a szórás igen nagy volt az uniós tagállamok között. A legalacsonyabb értékeket Bulgáriában (8,2 eurót), Romániában (9,5 euró) és Magyarországon (10,7 euró – durván 4000 forint) regisztrálták. A legmagasabbakat pedig Luxemburgban (50,7 euró), Dániában (46,8 euró) és Belgiumban (43,5 euró) mérték. Tehát több mint hatszoros volt az eltérés a két véglet között.
A legalacsonyabb átlagos munkaerőköltséggel bíró három országban jó hír lehet, hogy ezekben a tagállamokban arányaiban különösen nagyot nőtt az élőmunka helyi valutában kifejezett költsége tavaly. Ebben a tekintetben az eu-s átlag 5 százalék, azonban Bulgáriában 15,3 százalék, Magyarországon 13,9 százalék, Romániában pedig 12,2 százalék volt az emelkedés. Igaz, a románok nem fértek fel az uniós dobogóra ezzel az értékkel, hiszen Litvánia megelőzte őket 13,3 százalékkal.
