Nem találtak tömeges szabálytalanságra utaló jeleket az ellenőrök a munkaidőkeret vizsgálatánál
Fotó: Shutterstock

Egy hazai cég akart jogtalanul pénzt kipréselni a dolgozókból, az is meghátrált

Több mint 750 ellenőrzött vállalkozásból mindössze egynél talált szabálytalanságot a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság - jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint a munkaidőkeretet leggyakrabban alkalmazó gépipari és feldolgozóipari ágazatokban olyan erős a munkaerő-kereslet, hogy a vállalkozások inkább nem kockáztatják szakképzett dolgozóik elvesztését jogsértő trükközéssel.


Miről is van szó?

A munkaidőkeretben le nem dolgozott mínusz órákat több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég visszafizettetné a munkavállalókkal - erről a Népszava írt, még októberben. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint ezek a cégek rengeteg munkaórát nem tudtak munkavállalóikkal ledolgoztatni az elmúlt másfél évben a koronavírusjárvány korlátozásai, majd az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében.

Ezeket a mínusz órákat viszont most ki akarják fizettetni a munkavállalókkal a szakszervezetek által csak "rabszolgatörvényként" emlegetett 2018 végi törvénymódosításra hivatkozva.

A többségen legalább 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de van, akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek

– mondta októberben a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki szerint a probléma több mint 10 ezer dolgozót érint.

A lap megjegyezte: a törvény lehetővé tette, hogy a cégek akár 2-3 éves munkaidőkeretben igazítsák a beérkező megrendelések intenzitásához a dolgozók munkaidejét. Ha épp nincs, vagy kevés a megrendelés, a munkavállalók nem, vagy kevesebbet dolgoznak, de ugyanúgy megkapják a fizetésüket. Ha később több lesz a megrendelés, az így keletkezett mínusz órákat ledolgoztatja a cég, és a munkavállalók ugyanúgy az alapfizetésüket kapják, nem jár nekik túlóradíj.

Tavaly áprilistól júliusig a cégek a dolgozókkal történő bárminemű egyeztetés nélkül, egyoldalúan vezethettek be 2 éves munkaidőkeretet, vagy meghosszabbíthatták a meglévőt. A cégek százával éltek a lehetőséggel, ezek a munkaidőkeretek pedig az elkövetkező hónapokban fognak lejárni

– emlékeztetett László Zoltán.

Már most látszik, hogy a munkaidőkeretek kifutásáig nem fogják tudni ledolgoztatni a pandémiás és alkatrészhiányos időszak mínuszóráit. Sokaknak legalább 16 órája van mínuszban, de van, akinek 350 is. Utóbbi kéthavi munkaidőnek felel meg. Van, ahol azzal próbálkoznak, hogy ezeket a mínuszokat tovább görgessék a következő munkaidőkeretbe. Számos vidéki autóipari fellegvárban viszont azt állítják a dolgozóknak, hogy pénzzel tartoznak a vállalatnak, tette hozzá a szakszervezeti vezető.

  A vizsgálat nem talált tömeges szabálysértéseket, sőt 

A minisztérium csütörtöki közleménye emlékeztet: a kormány a munkahelyek megőrzése érdekében tette lehetővé tavaly a korábbinál szélesebb körben a rugalmasabb foglalkoztatást a vállalkozások számára. Így a 2008-as pénzügyi világválság következményeivel szemben a járványhelyzetben sikerült elejét venni a nagyarányú leépítéseknek.

A rugalmas magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy a munkáltatók a folyamatos munkamenet biztosítása érdekében munkaidőkeretben foglalkoztassák dolgozóikat. Az ITM jogi értelmezési tájékoztató közzétételével is megkönnyítette az előírások megfelelő alkalmazását. A foglalkoztatási forma a pihenőidő egyenlőtlen kiadásával segít megvédeni a munkahelyeket, biztosít rendszeres jövedelmet a munkavállalóknak.

Bodó Sándor hangsúlyozta: a kormány a dolgozók oldalán áll, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a munkavállalók jogainak érvényesítése, a visszaélések elkerülése érdekében egész évben ellenőrzi a vállalkozásokat.

Az őszi rendkívüli célvizsgálat mindössze egy esetben tárt fel a munkaidőkeret elszámolásával kapcsolatos szabálytalanságot. A hatósági fellépés nyomán az egyetlen mulasztó cég is kifizette munkavállalóinak a jogtalanul levont összegeket.

Változatlanul arra bátorítjuk a munkavállalókat, hogy az esetleges jogsértéseket feltétlenül jelezzék a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál. Ám az eddigi tapasztalatok a legkevésbé sem igazolják az érintettek tízezreiről szóló baloldali híreszteléseket

- tette hozzá az államtitkár.


Ne hagyd ki!