Kosárlabda és pénz
Egyre többször hallunk sikeres sportolókról, akik a profi karrierjük után teljesen lenullázták a bankszámlájukat, hiába kerestek extra összegeket. Mi a megoldás és hol rontják el a fiatalok? Az Index Pénz beszél blogja készített erről interjút.

A futball itthon – a fizetéseket tekintve is – más kategóriába tartozik, mint bármely másik sportág, az Index blogja ezért két kosárlabdázóval ült le beszélgetni a sportolók pénzügyi tudatosságáról: Czank Tímea sokszoros válogatott magyar bajnokkal, illetve Károlyi Andrea 150-szeres válogatott, már visszavonult játékossal, aki jelenleg annak a 3×3-as kosárlabda-válogatottnak a szövetségi kapitánya, amely az elmúlt években Európa-bajnokságot, illetve világbajnoki ezüstöt is nyert.

A témával mi is foglalkoztunk, a „túlfizetettnek" tartott Babos Tímea interjúját szemléztük ebben a cikkben.

​Kétezer forintos utalvány

„Első klubomban, a BSE-ben kétezer forint összegű Julius Meinl-utalványt kaptam, ez volt a fizetésem 18 évesen profiként. Ezt anyu beváltotta, ő az utalványt elvásárolta, én meg elvoltam a készpénzből hónap végéig – mondja Károlyi Andrea, aki 1995-ben igazolt át a Ferencvárosba, ahol már annyival előrébb voltak a játékosok, hogy havi szinten minimálbért kaptak, és negyedévente volt egy nagyobb bónusz, amely körülbelül 600 ezer forintot tett ki. Ez akkor nagyon nagy pénz volt – hangsúlyozza Károlyi, aki elmondta azt is, hogy még ezekben az években sem foglalkoztatta különösebben a pénz, mindig is eredményorientált volt. Az első nagy ugrás anyagilag akkor történt, amikor a Fradi után a PVSK-hoz szerződött, ott Rátgéber László csapatánál az első szerződése évi 6 millió forintról szólt. S bár ez hatalmas összegnek tűnik – az is volt –, ez azért nem mindegy, mert a kosárlabdázókkal általában 10-12 – sőt manapság már 8-9 – hónapra kötnek szerződést, tehát a nyári hónapok során a játékosok nem keresnek pénzt."

1 milliós fizetéssel mi a motiváció?

„Manapság nem ritka, hogy 18-19 éves kosaraslányok keresnek 1 millió forint felett, ám ez interjúalanyaink szerint rendkívül káros. Az ifjú játékosoknak ilyen fizetések mellett a világon semmilyen motivációjuk nem marad, simán hátradőlnek a 700 ezer és 1,2 millió forint között mozgó fizetésükkel. Én őszintén nem tudom, hogy manapság mi motivál egy fiatal sportolót – teszi fel a költői kérdést Károlyi. – Az a gyanúm, hogy leginkább a pénz, ugyanis ha már 18-20 évesen félmilliót viszel haza, akkor kicsit hanyatt dőlhetsz, hogy ehhez a pénzhez ez a teljesítmény is elég, nem kell feltétlenül kidolgozni a beledet.

Jó néhány példa van a jelenlegi mezőnyből, aki 1 millió felett keres fiatalként, de szeretne klubot váltani, mert már unja magát, vagy szeretne mondjuk a patinás soproni csapatba menni. Elvinné a Sopron, aki meg beárazza, hogy „kislány, csak 600 ezret érsz, lehet, 3 év múlva már 1 milliós játékos leszel". Ilyenkor a játékos felteszi magának a kérdést: „eligazolok, mert még fiatal vagyok, és jó játékosok mellett szeretnék fejlődni Sopronban, de most akkor 600 ezret fogok csak keresni?"

​Csak anyuka figyel

„A szakmában soha egyetlen ember sem volt, aki hangsúlyozta volna, mennyire fontos, hogy az ilyen – átlagember számára – „nem normális" fizetéssel okosan bánjanak."

Mindkét játékos egyedül az édesanyját említi, aki idejekorán próbálta féken tartani a költekezési lendületet, pedig egyik hölgy sem tartja magát vásárlásmániásnak – főleg már most nem. Czank Tímea hangsúlyozta, hogy egy ideje már tudatosan próbálja több oldalról is körbebástyázni magát, tisztában van vele, hogy a test nem bírja örökké, nem fog mindig ennyi pénzt keresni.

The Conversation

Ne hagyd ki!