Az internet tele van olyan cikkekkel, amelyek a Z generáció munkahelyi „normák" iránti állítólagos ellenszenvét taglalják, de a fiatal munkavállalók nem lusták, nem lazsálni akarnak − egyszerűen csak úgy döntöttek, hogy elutasítanak néhány olyan szabályt, amelyet a korábbi generációk kénytelenek voltak elfogadni.
Felmérések szerint a Z generáció tagjai az idősebbeknél kevésbé hajlamosak elfogadni a hosszú munkaidőt, a basáskodó főnököket vagy a magánélet és a munka közötti egyensúly hiányát. Ehelyett aktívan visszaszorítják azokat a viselkedési formákat, amelyek a munkahelyet mérgező környezetté teszik. Róluk részletesen itt írtunk.
A National Society of High School Scholars 11 ezer amerikai középiskolás és főiskolás korú ember körében végzett felmérése szerint a Z generáció legfontosabb prioritása a munkáltató kiválasztásakor az összes munkavállalóval való tisztességes bánásmód, majd az életminőség, a munkáltató rugalmassága és a vállalati társadalmi felelősségvállalás − itt írtunk minderről részletesen. Nagyobb valószínűséggel hagyják ott azokat a munkahelyeket, amelyek nem felelnek meg az igényeiknek, és máshol keresnek jobban fizető állást. Egyszerűen fogalmazva, a fiatal munkavállalók jobbat akarnak, mint amilyen a szüleiknek volt, és nem félnek azt megkeresni.
Rebecca Givan, a Rutgers Egyetem munkatársa elmondta, hogy sokkal inkább felemelik szavukat az igazságtalanságok ellen:
Hozzászoktak ahhoz, hogy a hatalmat felelősségre vonják, és megértik a rendszer mély hibáit. Ezek a munkavállalók azt mutatják, hogy nem fogadják el, hogy nem hallják meg őket a munkahelyen, vagy hogy a munkáltatók csak szájhősködnek a progresszív értékek mellett.
A felmondás azonban nem mindenkinek való, ezért sok fiatal munkavállaló dönt inkább amellett, hogy belülről hoz változást, akár munkahelyi aktivizmussal, akár szervezkedéssel.
Mivel a Z generáció talán a leginkább online korosztály, nem meglepő, hogy kreatív taktikákat alkalmaznak, a közösségi médiától kezdve az online kampányokig. Különösen a TikTok bizonyult erőteljes eszköznek, hogy szakszervezet-párti üzeneteket terjesszenek és oktassák társaikat a munkavállalói jogaikról. De például amikor az élelmiszeripari óriás Kroger egy sztrájk előtt megpróbált helyettesítő munkásokat felvenni, Sean Wiggs digitális stratéga írt egy kódot, amellyel elárasztották az álláshirdetés weboldalát hamis jelentkezésekkel, hogy távol tartsák a sztrájktörőket.
Ellentétben néhány idősebb szakszervezeti taggal, akik inkább csak a „kenyér legyen, meg egy kis zsír rajta" gazdasági kérdésekre összpontosítanak, a fiatalabb munkavállalók megértik, hogy iennél kifinomultabb, összetettebb megközelítésre van szükség, hogy minél több munkavállalót éllítssnak az ügy mellé. Ahelyett, hogy kizárólag a jobb fizetésre összpontosítanának, a Z generációs szervezők a faji, nemi egyenlőségért, a transzneműek jogaiért is küzdenek, felismerve, hogy a gazdasági jólét nem csak a fizetésből fakad. A Z-sek számára nyilvánvaló, hogy az összes kérdés összefügg, ezért mindegyikkel foglalkozni kell.
Givan úgy látja, hogy a fiatalok által vezetett szerveződések hulláma jelentős pillanat a munka világában, és tartós hatása lehet. A Z generáció hozzájárulásának köszönhetően a jelenlegi amerikai munkaválallói mozgalom erősebb, és digitálisan tájékozottabb. Ha van egy tulajdonság, amivel ez a generáció bőven rendelkezik, az a merészség − és e nélkül még egyetlen tömegmozgalom sem volt sikeres.
Forrás: Insider
