Fehérboros poharat tartó, koccintó női kezek
A bel- és a külföldi piacokon is többet kell fizetni a magyar borokért, miközben az export és az import is visszaesett.


A fehérborok viszik a prímet

Az Agrárközgazdasági Intézet Világgazdaság által idézett jelentése szerint a 6 százalékkal, hektoliterenként 23,2 ezer forintra nőtt a belföldön eladott borok ára idén január és április között. A drágulást az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott (OFJ) fehér borok áremelkedése hajtja, hiszen azok csaknem 15 százalékkal 21,1 ezer forintra drágultak. Eközben az ugyanebbe a kategóriába tartozó rozé és vörösborok ára 1 százalékkal 26,5 ezer forintra mérséklődött. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok (8 százalék) és a villányi vörösborok (9 százalék) ára emelkedett leginkább.

Külföldön nagyobb a drágulás

A hazai fogyasztóknak ezzel az áremelkedéssel még szerencséjük is van, hiszen a magyar borok a külföldi piacokon is drágultak. Itt azonban az OFJ vörös- és rozéborok ára emelkedett a legjobban: 31 százalékkal 27,1 ezer forintra. A magyar fehérborok 17 százalékos drágulása pedig 23,6 ezer forintos hektoliterenkénti átlagos exportárat eredményezett. Külföldön a tokaji fehérborok 4, az egri vörösborok pedig 10 százalékkal drágultak hektoliterenként.

Lédig bort viszünk, palackosat hozunk

A drágulás meglepő, hiszen a statisztikák szerint a magyar bor kivitele 2021. első két hónapjában mennyiségben 31, értékben pedig 10 százalékkal mérséklődött. Borkivitelünk kétharmada pedig palackozás nélkül folyóborként kerül a piacra, ám ezen termékek exportja is csökkent, méghozzá mennyiségben 39, értékben pedig 24 százalékkal. Eközben borbehozatalunk 98 százaléka palackozott termék, igaz ezek importja mennyiségben és értékben is csökkent.

The Conversation

Ne hagyd ki!