Tavaly az egészségügyi kiadások több mint 30 százalékát saját zsebből fizették a betegek. A Magyar Orvosi Kamara szerint 120 ezer forintot hagynak évente a magyarok a magánrendelőkben.
A kamara kiemelte, hogy bár minden európai országban hozzájárulnak az egyének is az egészségügyi kiadásaikhoz Magyarországon, a teljes egészségügyi ellátásának 30 százalékát saját zsebből fizeti a lakosság, míg az unióban ez az arány 15 százalékot éri csak el - írja az Economx.
Csökken a GDP-arányos állami költés
A hazai magánegészségügy bevétele négy év alatt 40 százalékkal, évi 900 milliárd forintra nőtt. A magánellátást sokan nem tudják igénybe venni, mert szerényebb körülmények között élnek. Ez pedig oda is vezethet, hogy az a beteg, aki nem jut időben orvosi ellátáshoz vagy nem tudja a gyógyszereit kiváltani, annak az ellátása az állami egészségügyben sokkal többe fog kerülni, mint ha időben sorra került volna az állami ellátórendszerben.
Magyarországon alacsony az egy főre jutó teljes egészségügyi kiadás. A GDP arányos egészségügyi költés 2021-ben 7,4 százalék volt, 2022-ben pedig tovább csökkent és már csak 6,7 százalékot ért – erről Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tudományos munkatársa beszélt az MCC III. Future Health Development konferenciáján.
Belgyógyászból és háziorvosból van a legtöbb
Néhány számadat még a magyar egészségügyből. A KSH statisztikája szerint 10 ezer lakosra bontva Budapesten van a legtöbb orvos, 76, majd Csongrád-Csanád vármegye következik 70-nel. A legkevesebb orvos Nógrád (21) és Jász-Nagykun vármegyékben áll alkalmazásban.
A két kiemelkedően gyakori szakképesítést, a háziorvosit és a belgyógyászatit az orvosok 13, illetve 12%-a szerezte meg. Csecsemő- és gyermekgyógyász-képesítéssel 7,3%-uk rendelkezett, a többi szakterület aránya nem érte el a 6%-ot. 2023-ban az összes orvosi szakképesítések száma meghaladta az 53 ezret, a fogorvosokkal együtt pedig a 62 ezret.
