Fontos lenne az élelmiszerpazarlás csökkentése

Igencsak megérné, ha jobban átgondolnánk a bevásárlásainkat és kevesebb ételt pazarolnánk. Egy magyar család átlagosan évi 50 ezer forintot spórolhatna így. Azonban nem csak hazai, hanem globális probléma az élelmiszerpazarlás: a világ élelmiszertermelésének harmada vész kárba.



Tízezreket spórolhatunk, ha elkerüljük a pazarlást

Körülbelül 1,8 millió tonna élelmiszert dobunk ki Magyarországon évente. A mennyiség harmadát a háztartások termelik. A Nébih még 2016-ban készített egy felmérést, mely szerint hazánkban egy átlagos lakos évente mintegy 68 kilogramm élelmiszerhulladékot termel. 3 évvel később ismét elvégezték a kutatást, azonban csak kismértékű javulás (65 kilogramm) volt tapasztalható.

A kidobott élelmiszerek közel fele (48,8 százalék) esetében ráadásul elkerülhető lett volna a pazarlás, mivel az otthon készült ételek, a pékáruk, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek tették ki az össztömeg mintegy 88 százalékát. Ebből következik, hogy egy főre vetítve évente mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik hazánkban, ami tudatosabb élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lehetne. Ennek az értéke pedig egy átlagos magyar család esetében elérheti az 50 ezer forintot 12 hónap alatt – áll az agrárszektor.hu cikkében.

Kímélnénk a környezetet is

Az élelmiszerpazarlás elkerülése és a tudatosabb vásárlás azonban nem csak a pénztárcánkra nézve, hanem környezetünkre is kedvező hatással lehet. Ennek oka, hogy a globális túlfogyasztás egyenes arányban áll a környezetünk károsításának mértékével is.

Remek példa erre, hogy amennyiben sikerülne csökkenteni a pazarlást, akkor nagy mennyiségű ivóvizet is meg lehetne takarítani. Ugyanis az élelmiszer-előállításhoz kizárólag tiszta ivóvizet lehet használni. Viszont, ha kevesebb élelmiszert vásárolnánk, akkor kevesebb terméket kellene előállítani, ami kevesebb energia, anyag – és vízfelhasználással járna. Ez a szemlélet azonban globális viszonylatokban működhetne leginkább.

Nagy szükség lenne a változtatásra, hiszen az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a világon előállított összes élelmiszer mintegy egyharmada vész kárba, mielőtt a termelőtől a fogyasztó asztalára jutna. Az EU-ban évente körülbelül 87,6 millió tonna élelmiszer tűnik így el.

Új szabályozás

Itthon a közelmúltban új törvényt fogadtak el az élelmiszerpazarlás megfékezése érdekében. A javaslat előírja, hogy az élelmiszert forgalmazó kiskereskedelmi láncok ajánlják fel karitatív célokra azokat a termékeket, amelyeknek a lejárati idejéből már csak 48 óra van hátra.

Ezeket az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (ÉMK) kell felajánlani. Az ÉMK az állam 100 százalékos tulajdonában álló társaság, melynek üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.

Az ÉMK az élelmiszermentéssel kapcsolatban közhatalmi feladatként ellátja az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálását, nyilvántartja az élelmiszermentésben közreműködő szervezeteket, koordinációs szerződést köt velük az élelmiszer-elosztásra, illetve egyebek között élelmiszer-elosztást és élelmiszer-újraelosztást végez.

The Conversation

Ne hagyd ki!