A kormány megszorongatná a nagy külföldi élelmiszerláncokat, ki is jött egy új törvényjavaslat

A kormányzat régóta igyekszik a külföldiek kárára helyzetbe hozni a hazai szereplőket. Az első elemzések szerint az agrártárca által benyújtott új törvényjavaslat is ezt a cél szolgálja, újabb terheket rakva a külföldiek vállára. A hivatalos indoklás szerint azonban a szándék nem ez, hanem az élelmiszerpazarlás megfékezése.


A javaslat

A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével az élelmiszerpazarlás megelőzése, csökkentése

-olvasható a javaslat első paragrafusában.

A szaktárca szerint a benyújtott javaslat kettős célt szolgál, a szegénység elleni küzdelem mellett a megsemmisítésre fordítandó energiát és költségeket is jelentősen mérsékeli.

A lényeg

A javaslat előírja, hogy az élelmiszert forgalmazó kiskereskedelmi láncok ajánlják fel karitatív célokra azokat a termékeket, amelyeknek a lejárati idejéből már csak 48 óra van hátra. Ezeket az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (ÉMK) kell felajánlani. Az ÉMK az állam 100 százalékos tulajdonában álló társaság, melynek üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.

Az ÉMK az élelmiszermentéssel kapcsolatban közhatalmi feladatként ellátja az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálását, nyilvántartja az élelmiszermentésben közreműködő szervezeteket, koordinációs szerződést köt velük az élelmiszer-elosztásra, illetve egyebek között élelmiszer-elosztást és élelmiszer-újraelosztást végez.

Kiket érint?

A törvény a 100 milliárd nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi láncokat érinti, vagyis a Telex elemzése szerint szerint a javaslat az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Penny Marketet, a Spart, illetve a Tescot hozhatja nehéz helyzetbe. Ugyan a magyar cégek is érintettek lehetnének a napi fogyasztási cikkek magas forgalma miatt, azonban miután a CBA, a Reál vagy a Coop évek óta franchise-rendszerben, több önálló társaságként működik, kikerülheti a szabályozást.

Van bírság és adóemelés is

A törvényjavaslat szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszermentési bírságot szabhat ki. A javaslat ezen kívül a kiskereskedelmi adó növelését is tartalmazza, a korábbi 2,5 helyett 2,7 százalékos mértékben.

A javaslat jövő február 1-jén léphet hatályba.


The Conversation

Ne hagyd ki!