A legnagyobb élelmiszer-áruházaknak kötelező lesz felajánlaniuk az élelmiszerárut a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére. A kiskereskedelmi különadó felső kulcsát pedig 2,5-ről 2,7 százalékra emelik. A törvényt már el is fogadta az Országgyűlés. Mutatjuk, mekkora profittól eshet el jövőre az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a Spar és a Tesco.
Beszédes számok
A kormány idén 64,8 milliárd forint különadó-bevételt várt a kiskereskedelmi láncoktól, ezt azonban a nyáron 54 milliárdra csökkentette. Jövőre azonban 76,3 milliárd forint extra adóra számít tőlük az államigazgatás.
A portfolio.hu megjegyzi, hogy a legnagyobb multik idei árbevételei nem ismertek, azonban a tavalyi adatok alapján megbecsülhető, hogy a vállalatokat külön-külön mekkora különadó terhelheti jövőre.
Számításaik szerint a hat legnagyobb áruházlánc (Lidl, Spar, Tesco, Auchan, Penny Market, Aldi) azzal, hogy 2,5 százalékról 2,7-re emelkedik a különadójuk, a következő összegeket fizethetik be jövőre az államkasszába:
- A Lidl a becsült 14,2 milliárd forint helyett 15,4 milliárdot,
- a Spar 13,3 milliárd forint helyett 14,3 milliárdot,
- a Tesco 12,3 milliárd helyett 13,6 milliárdot,
- az Auchan 6,4 milliárd helyett 6,9 milliárdot,
- a Penny Market 5,2 milliárd helyett 5,6 milliárdot,
- az Aldi pedig 4,8 milliárd forint helyett várhatóan 5,2 milliárd forintot.
Összesen 61 milliárd érkezhet a hat legnagyobb multitól jövőre, vagyis a különadó emelése legalább 5 milliárd forint extra bevételt jelenthet az államnak. Ez a számítás azonban a 2020-as adatokból indul ki, az üzletláncok bevételei viszont valószínűleg növekednek idén és jövőre is emelkedni fognak, így a végső összeg nagyobb lehet ennél.
A hírportál megjegyzi azt is, hogy az adóemeléssel jelentős többlethez nem jut a költségvetés 2022-ben, ezért nem kizárható az sem, hogy a kormány a közeljövőben további bevételnövelő intézkedéseket fog bejelenteni.
A portál azt is kizártnak tartja, hogy a lejáró élelmiszerek megmentésének elmulasztása után kiszabható birság komoly milliárdokat jelentene a költségvetésnek. Ez azonban nem vehető biztosra, hiszen a törvénymódosítás mellé hatástanulmányt nem csatolt a kormány.
Csökkenti a pazarlást, vagy ellehetetleníti a működést?
Korábban itt írtunk róla, hogy a kormányzat régóta igyekszik a külföldiek kárára helyzetbe hozni a hazai szereplőket. Az első elemzések szerint a lejáró élelmiszerek felhasználásáról szóló törvény azt a cél szolgálja, hogy újabb terheket rakjon a külföldiek vállára. A hivatalos indoklás szerint azonban a szándék nem ez, hanem az élelmiszerpazarlás megfékezése.
A javaslat, pontosabban az immár elfogadott törvény előírja, hogy az élelmiszert forgalmazó kiskereskedelmi láncok ajánlják fel karitatív célokra azokat a termékeket, amelyeknek a lejárati idejéből már csak 48 óra van hátra. Ezeket az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (ÉMK) kell felajánlani. Az ÉMK az állam 100 százalékos tulajdonában álló társaság, melynek üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.
Az ÉMK az élelmiszermentéssel kapcsolatban közhatalmi feladatként ellátja az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálását, nyilvántartja az élelmiszermentésben közreműködő szervezeteket, koordinációs szerződést köt velük az élelmiszer-elosztásra, illetve egyebek között élelmiszer-elosztást és élelmiszer-újraelosztást végez.
A törvény a 100 milliárd nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi láncokat érinti, vagyis a Telex elemzése szerint szerint a javaslat az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Penny Marketet, a Spart, illetve a Tescot hozhatja nehéz helyzetbe. Ugyan a magyar cégek is érintettek lehetnének a napi fogyasztási cikkek magas forgalma miatt, azonban miután a CBA, a Reál vagy a Coop évek óta franchise-rendszerben, több önálló társaságként működik, kikerülheti a szabályozást.
