A Pál Utcai Fiúk szabra a Práter utcában
Fotó: Shutterstock

Szabad a gazda: nagy változást hoz 2023 a Pál utcai fiúknak és egy Hitchcock thillernek

Lejár a szerzői jog, így szabadon felhasználhatóvá válik január 1-től rengeteg alkotás itthon és a világban, talán a legismertebb Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regénye, de a listán van az első egész estés hangosfilm is.


Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, majd a szerző halálát követően még 70 évig él - derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közleményéből. Hazánkban

2023. január 1-jétől így közkinccsé válnak többek között az 1952-ben elhunyt Molnár Ferenc írásai (pl. A Pál utcai fiúk, Az éhes város című regényei vagy az Egy, kettő, három, a Liliom és Az üvegcipő című színpadi művei).

De szintén szabadon használhatjuk Kempelen Béla újságíró magyar nemességet kutató alkotásait; Szász Gyula matematikus tudományos publikációit; a francia szürrealista alkotó, Paul Éluard költeményeit; az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun (pl. Éhség, Áldott anyaföld) és a mexikói Mariano Azuela regényeit (pl. Odalenn - Regény a mexikói forradalomról), illetve

a Maja, a méhecske című gyermekkönyvet író, német Waldemar Bonsels munkáit is.

Fontos azonban észben tartani, hogy ez csak az eredeti művekre vonatkozik, azok feldolgozásaira, átdolgozásaira nem, tehát például A Pál utcai fiúk film- vagy musicalváltozata, netán a Maja, a méhecske című rajzfilm és képregény nem számít még közkincsnek.

Jövő évtől szintén szabadon felhasználhatóvá válnak Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, valamint több neves építész önálló munkái is: például Borsos József debreceni köztemetővel, a debreceni rendőrszékházzal, az Ary-villával vagy a szegedi Honvéd téren álló templommal kapcsolatos; Vidor Emil húsznál is több, Budapesten álló lakóépületeinek (köztük az úgynevezett Palatinus-házak vagy a hazai szecessziós építészet szép példája, a Bedő-ház) tervei is.

2024-ben egyébként olyan alkotók önálló művei válnak majd közkinccsé, mint például Dienes László szociológus, Márton Lajos festő, Sándy Gyula, Lauber László, Fábián Gáspár építészek, Kálmán Imre zeneszerző vagy Django Reinhardt dzsesszgitáros.

Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, ahogy a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket is. Ezeknek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti.

A szerzői jogi alkotásoknál tehát nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

A szerző kérheti azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától művének önkéntes nyilvántartásba vételét, amely alapján kiállított tanúsítvány bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett mű az akkori tartalommal létezett.

A szerzői műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi és előfordul, hogy ennek időtartama országonként változó ideig. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követően még 70 éven át részesül védelemben. Ugyanakkor a védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év. Vagyis míg bizonyos országokban egyes művek szerzői jogi felhasználása már szabadon lehetséges, addig ez más nemzeteknél még koránt sem biztos, hogy így van. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban több, 1927-ben bemutatott film is közkinccsé válik 2023-ban.

Például Alfred Hitchcock thrillere, A titokzatos lakó; Fritz Lang monumentális némafilmje, a Metropolis vagy az első egészestés hangosfilm, A dzsesszénekes.

Jellemzően mégis elmondható, hogy a védelmi időt a szerző – vagy ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs – halálának hetvenedik évfordulóját követő év első napjától kell számolni. Ezután a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Ugyanakkor az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

The Conversation

Ne hagyd ki!