Rendkívül magas a szüleikkel együtt élő fiatal felnőttek aránya az Egyesült Államokban. Különösen jellemző rájuk, hogy rengeteget költenek luxustermékekre. Csúcsra jár a luxusfogyasztás az USA-ban.
Sosem volt ennyire népszerű a mamahotel
A Morgan Stanley elemzése szerint rekordmagas a szüleikkel élő 18-29 évesek aránya az Egyesült Államokban. 1940 óta a legnagyobb. Az elemzők szerint ez állhat amögött, hogy fellendült a luxustáskák, -órák és -ékszerek piaca.
A mamahotelesek körében igen népszerűek a klasszikus, mechanikus (analóg) svájci órák. Különösen keresettek a Richemont konszernhez tartozó Cartier, vagy az LVMH csoport Tiffany és Bulgari termékei. A Richemont árbevétele Észak-Amerikában az első fél évben 22 százalékkal emelkedett.
Amikor a fiatalok költségvetése felszabadul a napi kiadások (lakbér, élelmezés) alól, értelemszerűen nagyobb a szabadon elkölthető rendelkezésre álló jövedelmük
- idézi a vállalat elemzését a VG.
A közgazdászok szerint eredetileg azért maradhattak a mamahotelben a fiatalok, mert világszerte megdrágultak a lakbérek és a felsőoktatási kiadások. Így próbáltak spórolni a költségeiken. Azonban paradox módon az ezáltal megtakarított pénzüket luxustermékekre fordítják.
Az amerikaihoz hasonló trendet figyeltek meg a britek is. Az Egyesült Királyságban a 15–34 éves korosztály 42 százaléka él otthon manapság, amíg az arányuk 1999-ben 35 százalék volt.
Érett felnőttként hagyják el a magyar fiatalok is a családi fészket
2021-ben az Európai Unió átlagát tekintve 26,5 évesen hagyták el a fiatalok a szülői háztartást, ami megegyezik 2020 hasonló adatával. Magyarországon tavaly ez az átlag 27,3 év volt, ami továbbra is a tagállamok középmezőnyében helyezkedik el, azonban egy év alatt egy tized évvel csökkent.
Az, hogy a szülői lak elhagyásának átlagéletkora emelkedik vagy éppen csökken, hosszú távon az ingatlanpiaci folyamatokkal is összecseng. A Magyarországra vonatkozó statisztikák alapján az átlagéletkor 2010-től egészen 2018-ig csökkent, amikor feltételezhető, hogy a folyamatosan emelkedő ingatlanárak miatt már egyre kevesebben tudtak otthonról elköltözni. Majd megérkezett a koronavírus járvány és a lezárások, ezek hatására 2020-ban sokan elhalasztották a költözés időpontját, aztán tavaly, az ingatlanpiac élénkülésével ismét csökkent a mutató
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Bár az összes tagállamra és az Európai Unió átlagára vonatkozó statisztika nem érhető el, így hosszútávú következtetéseket sem lehet még levonni, az EUROSTAT adatai alapján a „fészekelhagyó” átlagéletkor csökkenése mellett tavaly a lakások túlzsúfoltsága is jelentősen változott Magyarországon. 2020-ról 2021-re a teljes lakosságra vetítve 19 százalékról 13,5 százalékra, a 25-29 éves korosztályban pedig 23,5-ről 14,7 százalékra csökkent a túlzsúfoltsági ráta, ami az ilyen lakásban élők arányát határozza meg a rendelkezésre álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint a háztartás tagjainak kora és családi helyzete alapján. Ez a mutató Magyarországon a megelőző évben is csökkent, a 2021-es nagy arányú változáshoz pedig hozzájárulhatott az is, hogy a szülői háztartások zsúfoltságát csökkentették a nagyobb számban elköltöző fiatalok, akik az igényeiknek jobban megfelelő méretű otthonokba tudtak önálló életet kezdeni.
