Évente nagyjából 80 tonnányi tőkehal nyelvet értékesítenek a norvég kereskedők. Ráadásul javarészt gyerekek gyűjtik be az értékes zsákmányt – írja a The Economist.
A vajban kisütött, könnyed lisztes tésztával és szárított gyógynövényekkel tálalt tőkehal nyelv igazi ínyencségnek számít Norvégia határain belül és azon túl is. A halak nyelve puhább, mint a húsuk, ami egy kis sós utóízzel szinte szétolvad az emberek szájában. A norvégiai vizekből kifogott tőkehalakból éves szinten nagyjából 80 tonnányi nyelvet „szüretelnek".
Zsebpénznek nem is rossz
A tungeskjæring-nek nevezett kulturális tevékenység igen keveset változott az évszázadok során, ami sokaknál manapság határokat feszegethet. A levágott halfejekből ugyanis gyerekek sajtolják ki az értékes tőkehal nyelveket. A hagyományokat éltető tevékenység egyfajta gyakornoki pozícióként is szolgál a leendő halász-palántáknak. Ráadásul igen jó zsebpénzt kapnak a csemeték érte. Egy órányi munkáért 1200 norvég koronát vihetnek haza, ami körülbelül 44 ezer forintnak felel meg. Nem rossz bér egy hatévesnek.
Ráadásul a lofoteni és más északi településeken élők nagy hangsúlyt fektetnek a szerénységre, így nem engedik a gyerekeknek, hogy komolytalan dolgokra tapsolják el a megspórolt koronáikat. A fiatalok általában horgászcsónakra, autóra, vagy lakástakarékra költik a pénzüket.
Nem mindenki nézi jó szemmel
Természetesen nem erőszak a hagyomány művelése, így sok gyerek nem vesz részt a nyelvszüretben. Ők jellemzően polgáribb törekvésekkel rendelkeznek, ezért távol tartják magukat halászok kemény életétől.
Ráadásul nemrégiben készült róluk egy dokumentumfilm, amiben bemutatták a kissé halvérben úszó gyerekek mindennapjait. Nem is kellett sokat várni, meg is jelentek az első oszlói városlakók, akik elborzadtak a látottakon, és gyorsan gyermekmunkát kiáltottak. A kormány utána is járt a dolgoknak, de nem igazán tudtak mit tenni, hiszen közel sem olyan szörnyű a helyzet, mint azt a laikusok gondolták. Ki is hátráltak az ügyből, nem akartak évszázados és végsősoron ártalmatlan hagyományokat a földbe tiporni.
Az igazán nagy problémát a csökkenő halállomány jelenti. Április 27-én norvég partok mentén kifogott tőkehalak elveszítették a fenntarthatósági besorolásukat, így a halászat korlátozás alá kerülhet. Az ítéletet a Marine Stewardship Council globális nonprofit halfelügyeleti szervezet hozta meg.
Egy-egy szezonban nagyjából 1,5 millió tőkehalat fognak ki a halászok, melyeknek egyetlen porcikáját sem hagyják kárba veszni. Rengeteg tőkehalmájat, húst, halfarkat és fejet exportálnak, de az igazi kuriózum számukra továbbra is a halnyelv marad.
