Márciusban rengeteg hír és tudósítás szólt a Szuezi-csatonát eltorlaszoló Ever Given konténerhajóról, és gyorsan elterjedt, hogy a konténerhajózás súlyos problémákkal küzd. Egy friss elemzés szerint azonban továbbra is biztonságos ez a szállítási mód.

Az elmúlt évben tovább folytatódott a nemzetközi hajózási iparág hosszútávú pozitív biztonsági trendje, a koronavírus támasztotta kihívásokat azonban ezen a területen is le kell küzdeni, és a gyakorlatban is alkalmazni kell a Szuezi-csatornán történt Ever Given incidens tanulságait, valamint fel kell készülni a kiberbiztonsággal és a klímaváltozással kapcsolatban várható nehézségekre is. Az Allianz Global Corporate & Specialty SE (AGCS) tengeri biztosító 2021. évi hajózásbiztonsági beszámolója szerint az elveszett nagyhajók száma 2020-ban továbbra is rekordalacsony szinten volt, a bejelentett incidensek száma pedig csökkent az előző évhez képest.

Az éves AGCS-tanulmányban a bruttó 100 tonnát meghaladó bejelentett veszteségeket és baleseteket elemzik. 2020-ban a világon összesen 49 hajó eltűnését jelentették, ami hasonló az egy évvel korábbi adathoz (48), és a második legalacsonyabb a XXI. században. Ez 10 év alatt 50 százalékos csökkenést jelent (2011-ben 98-ilyen esetet regisztráltak). A hajózási incidensek száma 2020-ban 2818-ról négy százalékkal 2703-ra csökkent, az előző évtizedben így összesen több, mint 870 hajózási káresemény történt.

​Nagy hajó, nagy kockázat

A nagy- és óriáshajókat érintő incidensek bővülő listáján a legutóbbi eset során 2021 márciusában az Ever Given tartályhajó eltorlaszolta a Szuezi-csatornát. A hajók egyre nagyobbak, mivel a hajózási társaságok a méretgazdaságosságra és üzemanyag-takarékosságra törekszenek. A legnagyobb tartályhajók a 20 000 TEU határt is átlépik – 24 000 TEU fölötti hajókra is érkezett már megrendelés –, és az elmúlt 50 évben csak a tartályhajók térfogata több mint tizenötszörösére, az elmúlt 15 évben pedig a duplájánál is nagyobbra nőtt.

„A nagyobb hajók egyedi kockázatokkal járnak. Az incidensek kezelése az esetükben bonyolultabb és drágább is. Bár a meglévő kikötőkhöz vezető csatornákat mélyebbre kotorták, az öblöket és mólókat pedig kibővítették, hogy a nagyobb hajók is elférjenek, a kikötők összterülete nem változott. Ebből kifolyólag az ultranagy tartályhajók esetében nehezebb elkerülni a baleseteket" – fejtette ki Nitin Chopra kapitány, az AGCS vezető hajózási kockázati tanácsadója. Ha az Ever Givent nem sikerült volna kiszabadítani, a megfeneklett hajóból hosszadalmas procedúra keretében, speciális darukkal kellett volna eltávolítani rakományát, a mintegy 18 ezer konténert. A 2019-ben az Egyesült Államok felségvizein, fedélzetén több mint 4000 gépjárművel felborult nagy autószállító hajó, a Golden Ray roncsainak eltávolítása több, mint másfél évig tartott, költségei pedig több százmillió dollárra rúgtak.

A nagyhajók fedélzetén az elmúlt években számottevően gyakoribbá váltak a tűzesetek. Csak 2019-ben 40 teherszállításhoz köthető tűzeset volt, ami rekordnak számít. Az összes hajótípust nézve a totálkárt eredményező tűzesetek és robbanások száma 2020-ban ismét növekedett. Ezúttal elérte a tízet, ami négy év alatt a legmagasabb mutató. A tűz gyakran konténerekből indul ki, ami a veszélyes rakomány – például vegyszerek vagy akkumulátorok – nem megfelelő kategorizálására, vagy annak teljes elmulasztására vezethető vissza. A vámnyilatkozat elmulasztása esetén előfordulhat, hogy az árukat nem megfelelően csomagolják, és helyezik el a fedélzeten, amitől azok meggyulladhatnak, ráadásul a tűz észlelése és oltása is bonyolultabb lehet. A súlyosabb incidensek azt mutatják, hogy a konténertüzek könnyen fejetlenségbe torkollnak – a személyzet biztonsági okokból elhagyhatja a hajót, ami tovább növeli a kár mértékét.

A tengeren odaveszett konténerek száma szintén tetőzött tavaly (3000 fölött), és a trend 2021-ben is folytatódik. Ez fennakadásokat okoz az ellátási láncban, valamint potenciális környezetszennyezési és navigációs kockázatokat hordoz magában. Az odaveszett konténerek száma az elmúlt hét évet nézve most volt a legrosszabb. A nagyobb hajók, az egyre szélsőségesebb időjárás, a teherszállítási díjak meredek emelkedése, és a rakomány súlyának nem megfelelő bevallása (ami az egymásra rakott konténerek ledőléséhez is vezethet), továbbá a fogyasztási cikkek iránti kereslet ugrásszerű növekedése mind-mind szerepet játszhat ebben az emelkedésben. Egyre több kérdést vet fel az is, hogyan rögzítik a konténereket a hajók fedélzetén.


The Conversation

Friss

Photo by Fré Sonneveld on Unsplash

Téglával termel áramot egy új svájci szabadalom

A rendszer hatékonysága 80-85 százalékos, és 35 éven át működőképes lehet.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Mennyiért lehet most lakást venni vagy bérelni Győrben és környékén?


Családi ház 30 millióért

Győr-Moson-Sopron megyében a panelek átlagos négyzetméterára 380 000 forint, a téglalakásoknál ez az összeg átlagosan 486 000 forint. Míg a lakások négyzetméterárai nőttek, addig a házaknál stagnálást figyeltek meg éves összevetésben, így egy átlagos, 100 négyzetméteres ingatlant továbbra is meg lehet vásárolni 30 millió forintért. Az átlagos lakásméret vételre 65-70 négyzetméter, amiért átlagosan 21,9 millió forintot adnak.


Bérlet havi 120 ezerért

Győrben jellemzően 120 000 forint a havi költség egy lakásra, addig Sopronban már átlagosan 80 000 forintért is lehet bérelni. A megyeszékhely magas árait nem csak a nyugati határ közelsége és a felsőoktatási intézmények indokolják, hanem az Audi gyárban foglalkoztatott ingázó vagy vendégmunkások is, akik albérlettel oldják meg lakhatásukat. Ennél drágábban csak Budapesten és Veszprémben lehet kiadni lakásokat az egyetemistáknak, illetve a vidéki munkavállalóknak, olvasható a Duna House közleményében.

Photo by Scott Graham on Unsplash

Figyelem! Fontos változások a NAV nyomtatványkitöltőben

Frissítsen az ÁNYK új verziójára, mert ellenkező esetben nem tud majd nyomtatványokat küldeni.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!