4,25 milliárd dollár (1258 milliárd forint) értékben bocsátott ki kötvényeket Magyarország. Ma pedig hasonló lépést tervez, euróban.
A részletek
A 2,25 milliárd amerikai dollár (USD) összegű, 10 éves futamidejű 2,125 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 1 százalékkal, a 2 milliárd USD összegű, 30 éves futamidejű évi 3,125 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 1,5 százalékkal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai államkötvények hozamát. A kötvénykibocsátás főszervezői a BNP Paribas, Citi, Goldman Sachs Bank Europe SE és J.P. Morgan pénzintézetek voltak.
Mire kell a pénz?
A kötvények iránt jelentős volt a befektetői érdeklődés. A csaknem négyszeres túljegyzésnek köszönhetően a kötvényeket az eredeti árindikációnál (UST + 1,30 százalék illetve UST + 1,80 százalék) 0,30 százalékponttal szűkebben sikerült árazni mindkét futamidőre. A befolyó összeget az ÁKK Zrt. általános finanszírozási célokra, egyebek között a 2022. évi költségvetési hiány részbeni előfinanszírozására fogja felhasználni. A körvénykibocsátás komoly politikai vitát váltott ki idehaza. A magyar állam legutóbb 2014 márciusában bocsátott ki dollárkötvényt 1 milliárd dollár értékben ötéves és 2 milliárd dollár értékben 10 éves lejáratra 4,0 százalékos, illetve 5,375 százalékos kamattal.
Varga Mihály sikerként értékelte a lépést
Frissítés
Egyértelmű nemzetközi sikert hozott a szerdai eurókötvény-kibocsátás, ami azt jelzi, hogy a nemzetközi befektetők bíznak Magyarországban - mondta a pénzügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján. Varga Mihály hozzátette: a mostani kibocsátások keretében kedvező feltételekkel, alacsony kamattal 10 és 30 év futamidejű, 4,25 milliárd dollár értékű dollárkötvény, valamint 7 év lejáratú, 1 milliárd euró értékű eurókötvény került a befektetőkhöz.
A miniszter szerint a nemzetközi pénzügyi folyamatok alakulása kedvező, alacsony költséggel lehet forrást bevonni, a dollár- és eurókötvények kamata több mint egy évtizede nem volt olyan alacsony, mint most.Varga Mihály elmondta: a 10 és 30 éves dollárkötvények kamata 2,1 és 3,1 százalék, míg az eurókötvény kamata 0,3 százalék közelében alakult. Mindez azt mutatja, hogy alacsony költséggel tudnak forrást bevonni a magyar gazdaság működtetéséhez.
Varga Mihály rámutatott: ezekre a kibocsátásokra azért is szükség volt, mert az Európai Unióban az európai helyreállítási alapról szóló döntés elhúzódik. Ugyanakkor kiemelte: a késlekedő uniós forrásokat ezzel pótolni lehet, így a kormány biztosítani tudja, hogy az elfogadott helyreállítási program az idén mindenképpen elinduljon.
Megjegyezte, hogy a mostani kibocsátás nem érinti a költségvetési hiányt, a tárca továbbra is az idénre tervezett 7,5 százalékos hiánnyal számol, emellett folytatja az adósság csökkentését is. Kérdésre válaszolva elmondta: azzal kalkulálnak, ha a vírus negyedik hulláma nem befolyásolja mélyrehatóan a gazdasági folyamatokat, akkor reaális lehet idén a 7 százalék körüli gazdasági növekedés.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleményben ismertette: az 1 milliárd euró összegű, 7 éves futamidejű, 0,125 százalékos fix kamatot fizetősorozat hozama 0,326 százalék. A kötvény kuponja az eddigi legalacsonyabb, amelyet a magyar állam elért az eurókötvény-kibocsátásai során. A kötvénykibocsátás főszervezői a BNP Paribas, Citi, Goldman Sachs Bank Europe SE és J.P. Morgan pénzintézetek voltak. A 4-szeres túljegyzésnek köszönhetően a kötvényeket az eredeti árindikációnál 0,27 százalékponttal szűkebben sikerült árazni. A befolyó összeget az ÁKK Zrt. általános finanszírozási célokra, egybek között a 2022. évi költségvetési hiány részbeni előfinanszírozására fogja felhasználni - írta az ÁKK.
