Az Eurointelligence nevű kutatóintézet szerint Magyarország a kőolajágazatra kivetett különadóval évente 600 millió dolláros nyereségre tehet szert.
A Mol-t érintő különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata. A különadó mértéke 25 százalék, fizetni a 2022-es év első felére vonatkozó rész kivételével havonta kell. A Brent–Ural olaj világpiaci árkülönbözetében a mostani számítások szerint 35 dolláros marzs keletkezik. A Mol százhalombattai finomítója 7 millió tonna kőolaj teljesítményre képes, a különleges piaci helyzetből adódó plusznak a kormány elvonja a 25 százalékát.
A magyar kormány elérte, hogy az orosz olajra vonatkozó uniós embargó alól kivonják a vezetéken érkező olajat (ez a kedvezmény Magyarországon kívül Csehországot és Szlovákiát érinti), így az orosz nyersolajár és a világpiaci ár közötti különbségből származó, lefölözhető plusz megmarad.
Az Eurointelligence elemzése szerint Orbán Viktornak nem sok érdeke fűződik ahhoz, hogy beszálljon az embargóba.
Kormánya mind a magasabb olajárakból, mind az orosz nyersolaj további behozatalából hasznot húz, mivel a bevétel egy részét zsebre teheti, mindenki más kárára az EU-ban. Mi oka lenne rá, hogy visszalépjen?
– fogalmazta meg a kérdést Jack Smith, a Eurointelligence elemzője.
A különadókból tervezett bevétel szektorok közötti megoszlásáról ITT olvashatsz.
