Rendkívül rossz képet mutat az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - Organisation for Economic Co-operation and Development) új statisztikája Magyarországról. A szervezet tagállamaiban sehol nem csökkentek akkorát a reálbérek, mint hazánkban.
Magyarországon csökkentek a legnagyobbat a reálbérek az OECD tagállamai között
Az OECD munkaerőpiaci jelentése szerint 2023 első negyedévében Magyarországon 9,8 százalékkal emelkedtek a nominálbérek 2022 azonos időszakához képest. Azonban hazánkban estek a legnagyobbat a reálbérek a szervezet tagállamai között, átlagosan 15,6 százalékot. Tehát az általános inflációtól jócskán elmaradó mértékben emelkedtek a fizetések itthon a vizsgált időszakban. Az OECD-országok átlaga 3,8 százalékos csökkenést mutat egy év alatt.
Magyarország után a legnagyobb reálbér-visszaesést Lettországban (mínusz 13,4 százalék), illetve Csehországban (mínusz 10,4 százalék) mérték. A felsorolásban találni négy olyan országot is, ahol a gazdasági nehézségek ellenére növekedtek a reálbérek. A pozitív listán Hollandia (plusz 0,4 százalék), Izrael (plusz 0,6 százalék), Costa Rica (plusz 1,7 százalék) és Belgium (plusz 2,9 százalék) szerepelnek.
Az OECD vizsgálata kitért az országok foglalkoztatási rátájára is. Ebben a tekintetben a lista középső mezőnyéhez tartozunk 3,9 százalékos munkanélküliségi mutatóval. A felsorolás szerint idén májusban a legnagyobb a munkanélküliség Spanyolországban (12,7 százalék), Görögországban (10,8 százalék) és Törökországban (10,2 százalék) volt a szervezet tagállamai között. A legkedvezőbb értékekkel pedig Csehország (2,4 százalék), Dél-Korea (2,5 százalék) és Japán (2,6 százalék) rendelkeztek. Az átlag 4,8 százalék volt.
A magyar munkavállalók harmadának lehet másodállása
A munkaerő-toborzó Randstad felméréséből kiderül, a magyar dolgozók 34 százalékának lehetett áprilisban másodállása. Ez az érték 9 százalékponttal nagyobb a kutatásban vizsgált 34 ország átlagánál.
Azért, hogy ne kelljen minden egyes dologra fillérezgetni, hogy jobban ki tudjunk jönni. A szolgáltatások, minden többe kerül, úgyhogy nekem is plusz munkát kell vállalnom
- magyarázta egy hölgy az RTL Híradójának korábban, miért van másodállása.
A szakszervezeteknek mindig az a céljuk, hogy az emberek olyan bért kapjanak, amihez már nem kell plusz túlórákat, plusz műszakokat vállalni, hanem kijöjjenek az alapbérükből. De sajnos most az infláció nagyon megkavarta ezt a helyzetet
- nyilatkozta Bábel Balázs, a Vasas Szakszervezi Szövetség alelnöke.
Vendéglátás és mezőgazdaság
Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója hozzátette, a magyarok elsősorban a vendéglátásban és a mezőgazdaságban találnak plusz munkalehetőséget.
Ilyenek például az idénymunkák. Erre most a tavasz beálltával van lehetőség. (…) Felmérésünk szerint a fizikai munkavállalók 45 százaléka idén még nem feltétlen kapott plusz béremelést. Ami azt jelenti, hogy ők abszolút ki vannak szolgáltatva, és keresik a kitörési pontokat
- mondta az igazgató május elején.
A reálkeresetek szeptember óta csökkenek Magyarországon, hiszen a 20 százalék fölötti inflációval nem tudtak lépést tartani a keresetek.
