Kiugróan sok magyarnak van másodállása – derült ki egy frissen publikált kutatásból. A nagyon magas infláció mellett az is indokolhatja a második munkahelyet, hogy jelentősen csökkent a fizetések vásárlóértéke az elmúlt hónapokban Magyarországon.
A magyar munkavállalók harmadának lehet másodállása
A munkaerő-toborzó Randstad friss felméréséből kiderül, a magyar dolgozók 34 százalékának lehet jelenleg másodállása. Ez az érték 9 százalékponttal nagyobb a kutatásban vizsgált 34 ország átlagánál.
Azért, hogy ne kelljen minden egyes dologra fillérezgetni, hogy jobban ki tudjunk jönni. A szolgáltatások, minden többe kerül, úgyhogy nekem is plusz munkát kell vállalnom
- magyarázta egy hölgy az RTL Híradójának, miért van másodállása.
A szakszervezeteknek mindig az a céljuk, hogy az emberek olyan bért kapjanak, amihez már nem kell plusz túlórákat, plusz műszakokat vállalni, hanem kijöjjenek az alapbérükből. De sajnos most az infláció nagyon megkavarta ezt a helyzetet
- nyilatkozta Bábel Balázs, a Vasas Szakszervezi Szövetség alelnöke.
Vendéglátás és mezőgazdaság
Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója hozzátette, a magyarok elsősorban a vendéglátásban és a mezőgazdaságban találnak plusz munkalehetőséget.
Ilyenek például az idénymunkák. Erre most a tavasz beálltával van lehetőség. (…) Felmérésünk szerint a fizikai munkavállalók 45 százaléka idén még nem feltétlen kapott plusz béremelést. Ami azt jelenti, hogy ők abszolút ki vannak szolgáltatva, és keresik a kitörési pontokat
- mondta az igazgató.
A Híradó megjegyzi, a reálkeresetek szeptember óta csökkenek Magyarországon, hiszen a 20 százalék fölötti inflációval nem tudtak lépést tartani a keresetek.
Az egyik legolcsóbb uniós munkaerő a magyar
30,5 euró, azaz durván 11 500 forint volt az egy órára vetített átlagos munkaerőköltség tavaly az Európai Unióban az Eurostat adatai szerint. Azonban a szórás igen nagy volt az uniós tagállamok között. A legalacsonyabb értékeket Bulgáriában (8,2 eurót), Romániában (9,5 euró) és Magyarországon (10,7 euró – durván 4000 forint) regisztrálták. A legmagasabbakat pedig Luxemburgban (50,7 euró), Dániában (46,8 euró) és Belgiumban (43,5 euró) mérték. Tehát több mint hatszoros volt az eltérés a két véglet között.
A legalacsonyabb átlagos munkaerőköltséggel bíró három országban jó hír lehet, hogy ezekben a tagállamokban arányaiban különösen nagyot nőtt az élőmunka helyi valutában kifejezett költsége tavaly. Ebben a tekintetben az eu-s átlag 5 százalék, azonban Bulgáriában 15,3 százalék, Magyarországon 13,9 százalék, Romániában pedig 12,2 százalék volt az emelkedés. Igaz, a románok nem fértek fel az uniós dobogóra ezzel az értékkel, hiszen Litvánia megelőzte őket 13,3 százalékkal.
