Megvalósultak a magyar kormány által júniusban kitűzött célok - jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter budapesti tájékoztatóján, miután Brüsszelben megszületett az egyezség a magyar uniós forrásokról.
A miniszter emlékeztetett arra, az volt a céljuk, hogy december 31-ig megállapodjanak az Európai Bizottsággal (EB) a kohéziós pénzekről annak érdekében, hogy Magyarország a forrásvesztést elkerülje, továbbá az Európai Tanácsnak jóvá kell hagyni a magyar helyreállítási tervet.
A hétfői döntés azt is jelenti, hogy Magyarország - a többi tagállamhoz hasonlóan - most már hozzáférhet az uniós forrásokhoz.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára. Ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására fordítják, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését, 30 százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszti lehetővé.
A másik - partnerségi - megállapodás értelmében pedig 14 ezer milliárd forint áll majd rendelkezésre a hétéves költségvetésből. Ebből 4 ezer milliárdot már jóvá agyott a bizottság (agrár- és vidékfejlesztési programok), most a többi lehívásra is lehetőség nyílik - mondta Navracsics. ( Ha teljesítjük a zárolás feloldásának feltételeit. A szerk.)
A kompromisszum értelmében ugyanis fenntartják a Magyarországgal szemben meghozott pénzügyi intézkedést, vagyis forrásbefagyasztást, ennek mértékét azonban a három érintett operatív program keretének 55 százalékára csökkentették a 65 százalékról, elismerve a magyarok által elfogadott jogszabálymódosításokat. A zárolás feloldásához azonban elvárják azt, hogy a reformok kézzelfogható eredményekkel járjanak.
Navracsics szerint tartható a menetrend, amelyben a kormány azt vállalta, hogy a fennálló jogszabálymódosításokat március végéig elfogadják, így nem lesz akadálya, hogy akár április-májusban már feloldják a zárolást. Mindez a hétéves költségvetést érinti, a helyreállítási alap esetében úgynevezett szupermérföldköveket szabnak feltételül a folyósításhoz - ennek menetrendjéről Navracsics Tibor nem beszélt, azt viszont közölte, hogy március végéig 25 pályázati kiírás történhet meg.
A helyreállításai alap hitelrészéről Navracsics Tibor elmondta: még 6 hónapjuk van arra, hogy eldöntsék, felveszik-e, és majd az aktuális gazdasági környezet függvényében dönt erről a kormány.
Ami a kompromisszumokat illeti: Magyarországnak a globális minimumadóhoz való csatlakozás semmilyen adóemelést nem jelent. A tárcavezető szerint az Európai Bizottság, a soros elnökség és a tagállamok is elfogadták, hogy az általános adóterhelést nézik, ebbe pedig beleszámít az iparűzési adó is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (ő is ott volt a sajtótájékoztatón) hozzátette: a tanács levelet is küldött arról, hogy a globális minimumadó elfogadása Magyarországot nem kényszeríti a jelenlegi adórendszer mellett - az iparűzési adó beszámítására tekintettel - adóemelésre.
Gulyás Gergely szerint Magyarországon a globális minimumadó néhány nagy céget érint, nekik lesz egy plusz adófizetési kötelezettségük. A rendszer okosan van felépítve, vagyis a nagy globális cégek adófizetési kötelezettségénél figyelembe vették volna azok magyarországi tevékenységet is, csak a cégek nem itt fizették volna az adót - magyarázta, hozzátéve, ez az, ami Magyarországot érdekeltté tette az adó bevezetésében.
Az ukrajnai hitellel kapcsolatban elmondta: Magyarország álláspontja az volt, hogy további közös hitelfelvételre ne kerüljön sor, és sikerült olyan megoldási formát találni, amely további hitelfelvételre nem kötelez minket. Magyarország jobbnak látta volna, ha Ukrajna kétoldalú megállapodásokat köt a tagállamokkal, de Ukrajna egyszerűbbnek találta, ha egyben kapja meg a támogatást, és az EU talált erre megoldást - magyarázta. Megjegyezte: az uniós költségvetés keretein belül van a 18 milliárd eurós támogatás Ukrajna számára.
Lesz európai uniós pénz, a tanárbérek emelése megvalósul - erősítette meg kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Hozzátette: ha 2023. január elsejével hozzáférhetnek az operatív programok forrásaihoz, akkor januártól lesz emelés. Szerinte a pedagógusbér-emelésre szánt forrásokat illetően a bizottságtól kell megkérdezni, hogy ezek január elsejével megnyílnak-e Magyarországnak, vagy valamilyen további feltételt támaszt a testület.
