Az energiaárak megugrása, az infláció megemelkedése és a vírushelyzet romlása miatt a Pénzügyminisztérium (PM) korábbi várakozásait csökkentve, 6,8 százalékos gazdasági növekedésre számít idén - mondta Varga Mihály egy csütörtöki konferencián.
Fékező tényezők
A miniszter felidézte, hogy két hónappal ezelőtt 7-7,5 százalékos növekedést vártak. A visszafogottabb növekedési várakozások okai közül kiemelte, hogy az energiaárak emelkedése jelentősen fogja fékezni az európai gazdaságok teljesítményét, az infláció pedig ezzel párhuzamosan magasabb lehet. A koronavírus okozta hatás, bár kisebb lesz, mint a második és a harmadik hullámnál, de szintén fékezni fogja a gazdaságot.
A járvány előtti szinten
Varga Mihály kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság teljesítménye elérte a járvány előtti szintet, az Európai Unióban csak 10 ilyen ország van. Mint mondta, a növekedést a szolgáltató szektor és az ipar húzta. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy idén a második negyedévben csaknem 18 százalékos volt a gazdasági növekedés mértéke Magyarországon, ami jelzi azt is, hogy részben sikerült a magyar gazdaság szerkezetét módosítani. Hangsúlyozta, hogy a növekedési pálya folytatása áll a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatait ismertetve elmondta: tovább csökkent, és idén szeptemberben 3,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ma már 4,7 millió ember dolgozik az országban, ami egymillióval több a 2010-es szintnél.
Így jönnek a pluszpénzek
Varga Mihály kitért arra, hogy a jövedelmek és a megtakarítások is nőttek, és ez töretlenül folytatódik. A személyi jövedelemadó (szja) visszatérítése 600 milliárd forintot jelent majd a családoknak, jövőre a 25 év alattiaknak nem kell szja-t fizetni, ami 120-130 milliárd forintot hagy az érintetteknél. Emellett bérintézkedések lesznek a szociális, a kulturális, az oktatási és az egészségügyi ágazatban, valamint visszaépítik a 13. havi nyugdíjat.
