A várakozásokhoz képest több mint egy százalékkal alacsonyabb lett a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke. A miértre több magyarázat is van.
Varga Mihály pénzügyminiszter már november elején jelezte, hogy a vártnál alacsonyabb lesz a növekedés, de erre talán ő sem számított. Ezzel itt foglalkoztunk bővebben.
Magyarország bruttó hazai terméke 2021 III. negyedévében a nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 6,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,7%-kal emelkedett.
Mi történhetett?
A frissen közölt GDP-adat negatív meglepetést okozott, ami az egész régióra jellemző jelenség volt – írja elemzésében Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A várakozásunk és az elemzői konszenzus is 7,3%-os bővülést jelzett előre. A jelentős eltérést az magyarázza, hogy a KSH jelentősen revideálta a korábbi adatokat.
Bár részleteket csak két hét múlva tudhatunk meg az egyes tételek alakulását illetően, ugyanakkor a termelés oldali havi statisztikák alapján az ipari termelés növekedési hozzájárulása, bár továbbra is pozitív volt, jelentősen mérséklődhetett. Emellett a csekély súlyú agrárium is átlag alatt teljesíthetett. Ezzel szemben az építőipar és az újranyitást követően a szolgáltatások széles köre feltehetően a húzóágazatok közé tartozott. Utóbbiak közül a turizmus mellett jól teljesíthettek többek között a szabadidős tevékenységek, valamint a szállítási szolgáltatások is. A felhasználási oldal tekintetében a fogyasztás és a beruházások lehettek a gazdaság motorjai. Az erőteljes belső kereslet és a gyengén teljesítő feldolgozóipar – főként járműipar – eredőjeként a nettó export bővülést fékező tényező lehetett az idei harmadik negyedévben.
Előretekintve az idei utolsó negyedévre az eddig ismert magas frekvenciás adatok azt mutatják, hogy az éves index tekintetében tovább lassulhat a konjunktúra. Ebben főszerepet játszik a külső kereslet romlása, amelyet a delta-variáns és az alkatrészhiány mellett már a magas energia- és nyersanyagárak is fűtenek. Főként utóbbiak következtében az ipari kibocsátás változásának előjele is kérdéses. Ezzel együtt a szolgáltatások területén a tavaly negyedik negyedéves alacsony bázis és az azóta bekövetkezett részleges helyreállás, valamint az állami költekezés hajthatja a növekedést – zárja elemzését Nagy János.
A chiphiány okozhatta
Hasonlóan vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. „A növekedést érdemben visszafogta chip- és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás, becslésünk szerint enélkül a növekedés akár másfél százalékponttal magasabb is lehetett volna" – írja Suppan Gergely a kommentárjában.
„Amennyiben stabilizálódnának a beszállítói láncok, az ipari termelés élesen felpattanhatna a meglevő robosztus rendelésállománynak köszönhetően. A növekedést szintén lassíthatta, hogy a hazai gazdaságban a keleti vakcina beszerzéseknek köszönhetően korábban kerülhetett sor a korlátozások feloldására, így az érintett ágazatok már a korábbi negyedévekben elkezdhették a kilábalást. Az ipari termelés a járműgyártást és részben a számítógép, elektronikai termék gyártását sújtó chip- és alkatrészhiány miatt a harmadik negyedévben 2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, 0,3-0,4 százalékponttal csökkentve a negyedéves GDP-t. Éves alapon a második negyedévi 40%-os növekedés után alig 3%-kal bővült, így az éves növekedéshez 0,5 százalékponttal járulhatott hozzá. Az építőipar negyedéves alapon mintegy 2,7%-kal bővült, így minimálisan hozzájárult a negyedéves növekedéshez, míg éves összehasonlításban 13,5%-ról 16%-ra gyorsult a növekedés, így kissé nagyobb mértékben járult hozzá az éves növekedési ütemhez.
A szolgáltatások azonban érdemben javultak, mivel a második negyedévben még részlegesen érvényben voltak a korlátozások, amelyeket fokozatosan a harmadik negyedév elejére enyhítettek, ezért a legtöbb szolgáltatói ágazat meredeken felpattanhatott. Az is támogatta a kedvező teljesítményt, hogy a tavaly szeptemberben elrendelt határzár helyett idén jelentős nemzetközi események, konferenciák, kiállítások is húzhatták a növekedést, egyelőre korlátozások sem léptek életbe. A kiskereskedelmi forgalom 1,2%-kal bővült a második negyedévhez képest, ugyanakkor az éves alapú növekedés 7,3%-ról 4,3%-ra mérséklődött. A harmadik negyedévben 23,5%-kal nőtt a vendéglátás árbevétele az egy évvel, míg 53,6%-kal az előző negyedévvel korábbihoz képest. A vendéglátás meredek felpattanása így a harmadik negyedévben is érdemben hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez.
A harmadik negyedévben 20,1%-kal nőtt a vendégéjszakák száma az előző évihez, míg 278,4%-kal az előző negyedévihez képest, így érdemben hozzájárult a GDP harmadik negyedéves növekedéséhez. A harmadik negyedévben 139%-kal nőtt a légi utasforgalom az egy évvel ezelőttihez, míg 348%-kal a második negyedévhez képest, szintén hozzájárulva a GDP harmadik negyedéves növekedéséhez. A személyszállítás többi formája is jelentősen növekedhetett. feltehetően folytatódott a dinamikus növekedés az infokommunikáció ágazatokban is, csakúgy, mint a pénzügy, biztosítási szektorban. A szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív ágazatok, valamint a szabadidős, sport, kulturális stb. tevékenységek is impozáns teljesítményt nyújthattak. Így döntően a szolgáltatói ágazatok felpattanása, folytatódó helyreállása határozta meg a harmadik negyedévet.
A felhasználási oldalon elsősorban a fogyasztás folytatódó helyreállása, valamint a beruházások erőteljes növekedése húzta a GDP bővülését, ezzel szemben az áruk külkereskedelmi egyenlegének jelentős romlása rontotta, a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegének mérsékelt javulása pedig támogatta a növekedést.
A következő negyedévekben az ipari termelés várható stabilizálódása, új kapacitások üzembe helyezése mellett a fogyasztás adhat lendületet a növekedésnek. A lakosság mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelemben részesül. Az idei negyedik negyedévben már megjelenhet a nyugdíjprémium hatása, míg a jövő első negyedévétől az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a katonák és rendőrök fegyverpénze, a 25 év alatti foglalkoztatottak szja mentessége, a minimálbér és a bérminimum közel 20%-os emelése, 20%-os béremelés számos költségvetési ágazatban (egészségügyi, szociális, kulturális, bölcsődei dolgozók). A növekedést ugyanakkor lassíthatja a járvány negyedik hullámának felfutása, a meglóduló infláció, esetleges leállások az energiaárak robbanása által érintett egyes szektorokban. A vártnál lényegesen gyengébb harmadik negyedéves növekedés hatására az idei növekedési előrejelzésünket meredeken, 8%-ról 7%-ra csökkentjük, míg a jövő évit 7%-ról 6,4%-ra, azonban a 2023-as előrejelzést 4,4%-ról 4,5%-ra emeljük" – zárja kommentárját Suppan.
