Mutatjuk azt is, hogyan alakulhat idén a szaloncukrok ára

Duplájára emelkedett a cukor ára az elmúlt hetekben. Emellett gondok adódtak a világ kakaóbab-termelésével is. Mutatjuk, hogyan hatnak mindezek a csokimikulások és a szaloncukrok árára!


Nem kell lemondani a csokimikulásokról idén a cukor ára miatt

Cukorhiány van Európában. A kontinens cukorhiánnyal küzdött már tavaly is, és feltételezhető, hogy jövőre sem lesz elég cukor. Magyarországon nagyjából évi 300 ezer tonna fogy a termékből. A hazai termelés 80 ezer tonna volt tavaly, de idén 40-50 ezerre mérséklődhet.

A cukorhiány és a kiugróan magas általában infláció (éves összevetésben 21,1 százalék volt októberben hazánkban, de az élelmiszerárak 40 százalékkal emelkedtek) az édességipart is sújtja. Sára Sándor elmondta a VG-nek, hogy amíg őszig körülbelül 500-550 euró volt a cukor tonnánkénti ára, ez a mennyiség mára 1000-1100 euró.

Emellett egy másik nagyon fontos alapanyag, a kukoricából készülő glükózszirup is drágult, de ezek hatásai még most fognak begyűrűzni az ágazatba. Továbbá hasonlóan magas emelkedéssel kell számolni a többi komponensnél, valamint a csomagolóanyagoknál is. Egyúttal a piaci energiaárak tízszeres növekedése is érinti az édességipart, különösen a kekszek és az ostyák gyártását.

A jelentős drágulások ellenére a csokimikulások árában „csak” 15-20 százalékos emelkedés tapasztalható, mivel az alapanyagaik beszerzése és a termékek gyártása a mostani ársokk előtt történt. Egy középkategóriás szaloncukornál 4500 forintos kilónkénti átlagárral, a prémiumoknál pedig valamivel több, mint 10 ezer forintossal számolhatunk idén. Viszont a húsvéti csokinyulaknál érezhető lesz a mostani árrobbanás.

Több probléma a csoki körül

Nemcsak a cukorral, hanem a csokoládémikulás egy másik alapanyagával is gondok vannak a világban. Elefántcsontpart a világ vezető kakaóbab-termelője, az ágazat az ország GDP-jének 15 százalékát adja. A táblás csokoládék alapanyagának nagyjából a fele innen származik. Napjainkban komoly veszély fenyegeti az ágazatot, hiszen ki van téve az egyre kiszámíthatatlanabb időjárásnak. Emiatt több gazdálkodó, akik általában 500 kilogrammot szoktak termeszteni, az idén csak 200 kilóra számíthatnak. A második legnagyobb termelő Ghána. Őket is érinti az éghajlatváltozás, hiszen szintén visszaesett a termelésük a szeszélyes, időnként aszályos időjárás miatt.

Az ENSZ klímacsúcsa néhány napja ért véget, ott szintén szóba kerültek a globális kakaóbab-termesztés problémái. Felmerült, hogy a kakaóbab-termesztő gazdák erdőirtása is hozzájárul a globális éghajlatváltozáshoz, ezért fel kellene szólítani őket fenntarthatósági lépésekre. Azonban azzal védekeztek, hogy az ágazat mindössze 0,04 százalékkal veszi ki a részét a környezetkárosításból.

Összegzésképpen nem kell tartani attól, hogy a közeljövőben eltűnhet a csokoládé, illetve a csokimikulás az üzletek polcairól, de felléphet termékszámcsökkenés, valamint jelentős drágulás, hiszen meg kell fizetni a fenntartható gazdálkodás árát.

The Conversation

Ne hagyd ki!